173. szín: Woody Allen

Amint a címből kiderült most nem erről a kis manóról akarok írni, hanem arról, hogy az év utolsó előtti napján még gyorsan elmentem felhasználni a "meglepetés mozijegyemet", ami ma lejárt volna. Szerencsére épp Woody Allen új filmjét adták a Művészben, az Éjfélkor Párizsbant. Ezt választottam és nem bántam meg :), hamisítatlan Woody Allen film (bár már nem Ő alakítja a főszerepeket), a megszokott figurákkal, poénokkal, fordulatokkal és zenékkel, de valahogy mégsem lehet megunni! A végén kijössz a moziból és visszajön minden életkedved, ha épp elment, vagy csak még jobban érzed magad mint előtte. A részletek helyett menjetek el és nézzétek meg! Január 1. 18 óra, vagy még ma 12:30, Puskin?!

172. szín: Együttalvás

Zsuzsi ez előtt egy órával írt egy bejegyzést, de úgy éreztem most kell leírnom friss élményemet. Épp egy kérdőívet akartam kitölteni az együttalvásról (Szabó Evelin harmadéves pszichológus hallgató végez egy tudományos vizsgálatot a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán Dr. Szondy Máté pszichológus, egyetemi adjunktus vezetésével.), de mivel közös jeligét kell megadnunk, be kellett mennem Zsuzsihoz, Ő épp visszaaltatta Eriket. Amikor ki akartunk jönni Erik fölébredt és sírt, hogy én is maradjak bent. Így bent maradtam, ettől rögtön megnyugodott. Középen feküdt, egyik oldalon én másikon Zsuzsi. Már majdnem elaludt, amikor odafordult hozzám, kinyitotta a szemét és azt mondta "Appaa, Appaa!", majd aludt tovább. Amit éreztem, azt nem tudom leírni, de nem csak Zsuzsinak, hanem nekem is könny szökött a szemembe :).
Már kitöltöttem a kérdőívet. Azt hiszem írhatom többes számban, hogy számunkra az együttalvás jó!

171. szín: Unokatesók

 

Karácsonykor Erik nagyon jól érezte magát Lillával, 25-én estére már mindenhova követte őt, annyira összehaverkodtak. Lilla nagyon aranyos volt vele, vigyázott rá és szórakoztatta egyszerre. :) Persze egyébként is a gyerekekkel ismerkedik könnyebben kicsi fiunk. Legutóbb, amikor laminált parkettát vásároltunk, egy kislánnyal annyira összebarátkozott, hogy szinte úgy kellett egymástól elrángatni a két gyereket. A felnőttekkel azért nehezebben megy ez. Azt vettük észre, azok felé nyit leghamarabb, akik nem nagyon foglalkoznak vele egészen addig, míg ő nem nyit feléjük. És akkor is csak figyelnek rá, és arra reagálnak, amiről ő "beszél"...

170. szín: December 24.

Ezt a dalt ma (december 23.) hallottam a rádióban és arra gondoltam ezzel kívánok nektek Boldog Karácsonyt. Nem épp egy ünnepi dal, de azért talán van némi aktualitása. Én eddig nem nagyon ismertem a zenekart, még jó, hogy van youtube, ahol mindennek utána lehet nézni. A gazdasági rádió délutáni műsorában /Perjés Zoltán: Ízlésdetektív/ hallottam, ja a linket majdnem elfelejtettem: Magashegyi Underground - Metróhuzat.

A lakás felújítás miatt ritkán van erőnk, írni a blogra, de már közeledünk a végéhez, két ünnep között egy kis ajtó mázolás, fugázás, januárban jön a konyhabútor és a költözés :).

Minden kedves olvasónknak Boldok Karácsonyt kívánunk!

169. szín: Egy dal Anyunak

168. szín: Kommentár nélkül (Duna)

167. szín: "Az"

Legutóbb Imi írta, mennyire szereti, hogy Erik a telefonban százszor is ismételgeti, hogy "Apa". Én itthon ezerszer is hallom ezt, sőt, azt is, hogy "autó",meg hogy "kár" (na nem angolul mondja az autót, hanem a varjút utánozza). Külön jelei vannak a fényképezőgépre, a pacira, a telefonra, meg még egypár dologra, ami most hirtelen nem jut eszembe. Csak azt sajnálom, hogy mostanában nem mondja, hogy "Anya". Olyan jól esne, ha egyszer, amikor Imi megkérdezi, ki vagyok én, akkor nem azt válaszolná, hogy "Az!". :)