178. szín: Az én szívem

Egy pár könyvet tegnap áthoztam Nagyapa örökségéből. Köztük Nagy László Összegyűjtött verseit. Ebben a kötetben találtam ezt a korai verset.

Az én szívem

Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.

Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.

Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.

A mi kis "virágunk" szépen növekszik! Ma itt volt Máté barátja és anyukája, amikor elmentek, Erik elsírta magát. Most láttunk először tőle ilyen erős érzelmeket, ami nem felénk irányult :).

177. szín: Este jó

Tegnap kettesben vacsiztunk Erikkel, Imi a haverokkal volt sörözni, és Erik azt kérte, hogy énekeljek neki (jobbra-balra dülöngélt és közben nyögdécselt). Elsőre Zelk Zoltán "Este jó" című verse jutott eszembe, ezt kezdtem el énekelni, de amikor láttam, hogy kicsi fiam szája görbül lefelé, abbahagytam. Ő újra kérte, hogy énekeljek, de minden dalra, amit elkezdtem, csak ingatta a fejét, hogy nem-nem. Szóval kénytelen voltam folytatni az "estejó"-t. Ölembe vettem, és végig énekeltem neki, de nekem is kicsordult a könnyem, amikor elkezdett zokogni... szorosan átöleltem, hogy megnyugodjon.
Fura, hogy mi, ha sírás környékez minket, gyakran megpróbáljuk inkább elkerülni a gondolatok elterelésével, téma váltással, vagy elvicceljük a dolgot. Ő nem ijedt meg az érzéstől, hanem belement, és átélte. Aztán megkönnyebbült.

176. szín: Költözés...

Mostanában a felújítás és a költözés miatt nem sok időnk volt bejegyzéseket írni. De lassan rendeződik a helyzet, bár teljesen csak tavasszal leszünk kész a lakással. A részleteket megtaláljátok Zsuzsi felújítós blogján. A konyha az egyik kedvencünk, a cementlapokat Kauker Szilvi iparművész készítette. Szombaton költöztünk át, de Erik már teljesen megszokta az új otthonát! Bár sokat volt itt a felújítás alatt is, így nem volt egészen új neki a helyszín.

A Ludwig Múzeumban idén is ingyenes a belépés minden hónap utolsó vasárnapján egy 18 év alatti gyerekkel, azaz most vasáranap is! Mi lehet, hogy benézünk délelőtt. Gyertek ti is!
Nemsokára jelentkezünk, szép napot Nektek...

175. szín: Ebéd után

Ebéd után
Po Csü-i

Ebéd után - egy csöppet szundikálok,
fölébredek - két csésze tea vár.
Kicsit kinézek, hogy sző tüzi hálót
nyugat felé a lankadt napsugár.
Bizony rövid a nap annak, ki vídám
és rest az év annak, ki küszködik,
de annak, aki már semmit se kíván
s csak éldegél, nincs "hosszú" és "rövid".

(Kosztolányi Dezső: Kínai és Japán versek)

Nagyapától örököltük ezt a kötetet. Akartam írni valamit, hogy miért tetszett meg és miért írtam ide a blogra. De meggondoltam magam, mindenkinek jelentse azt amit...

174. szín: Új év, új haj, új lakás

Az idei évünk lendületesen kezdődik, és több változást is hoz a január. Egyrészt úgy tervezzük, még január közepe tájékán átköltözünk az új lakásba, másrészt pedig végre megtettem, amin már régóta nagyon törtem a fejem: rövidre vágattam a hajamat. A színe is sötétebb lett, így elég drasztikus a változás: Eriknek sem ment zökkenőmentesen az "átállás". Még én is elpityeredtem, mert egész úton hazafelé a fodrásztól úgy nézett rám, mintha félne tőlem. Szerencsére mire hazaértünk, már hozzászokott nagyjából a látványhoz, Anyának szólított és megengedte, hogy megölelgessem. :) A kép másnap hajnali 6 órakor készült. Iminek korán kellett kelnie és Erik is felébredt, így felkeltünk mi is és megreggeliztünk.
A költözést már mindketten nagyon várjuk Imivel, de azért még vannak tennivalóink. Mindenesetre a héten megkezdjük Erikkel bedobozolni azokat a dolgokat, amiket nem használunk...