165. szín: Amiről lemaradtam...

Most épp a Queen 1986-os Népstadionbeli koncertjéről nézem a filmet az m1-en. Erről jutott eszembe ez a bejegyzés. Én ekkor még csak 7 éves voltam, így ezen a koncerten nem vehettem részt :(, ami nagy bánatom. Ha egy kicsit előbb születtem volna, akkor nem hagyom ki! Ahogy ott lettem volna az 1992-es Guns n' Roses koncerten is és a U2 1991-es Auchtung Baby turnéján. Na de ennyit az álmodozásról, már nem fogok előbb születni. De így legalább nagyon fiatal vagyok :).
Ami feltűnt a filmben, hogy sokkal lassabb és emberibb volt az élet. Több napot időztek Budapesten, megnézték a várost, Freddie Mercury készült egy kis népdal részlettel és magyar zászlóval. Ma meg egyik nap itt, másik nap már egy másik városban, ha vannak még egyáltalán ilyen szintű zenekarok (utoljára a Stones-t láttam 2007-ben, ők se ma kezdték). Hát én nem tudom...

Ha valaki tud ilyet, írja meg!

Ami a képet illeti, Erik nagyon érdeklődik a fényképezőgépek iránt, de azt hiszem még a lényeget nem érti. Nagyon jó az új gépem, de itt a tükörbe neki is nehezen ment az élesség állítás. Erik mellett nincs sok idő variálni :).

164. szín: Téli napok

Megérkezett a téli hideg, így Eriknek újra eljött a "szkafanderes" időszak. De ahhoz képest, amit másoktól szoktam hallani, ő hősiesen tűri a sok öltözködést. Új lakásunkkal kapcsolatban Zsuzsi felújítós blogján követhetitek az eseményeket, ezért erről itt nem is írok.

Ami Eriket illeti, ő csak tanul és tanul, napról-napra egyre többet tud. Néha mi is meglepődünk, hogy miket figyel meg és mi-mindent megért :). Nagy tudományát egyelőre még nem önti szavakba, csak egy-két szót használ, de azt sokszor elmondja! Én most kitüntetett figyelemnek örülhetek, tegnap amikor Zsuzsival beszéltem telefonon, Erik a háttérben is mondogatta, hogy Apa-apa, amit naponta elég sokszor hallunk tőle. Nem is tudom elmondani milyen jó érzés. Sok örömet és meglepetést szerez nekünk ez a kis "Mikrusz":).

163. szín: Búcsú Barna Papától

Ma hajnalban meghalt a nagypapám. Búcsúzóul megosztok Veletek pár érzést, képet, ami hozzá kötődik. Ezekre szeretnék emlékezni.

...nyaralás Agárdon, hal és halászlé, csónakázás, bűvésztrükkök, görögdinnye, tévénézés a kuckóból, anyahajó, zöld olajfesték, összekacsintások, karácsonyi ajándék-osztás, Halász Judit "Boldog születésnapot"-dala, zsiguli, pipadohány, szalonnasütés és kukoricapattogatás tábortűznél...

162. szín: Terhelés

Szerdán újra átéltem a cukorterheléses vérvétel csodáit. Na nem azért, mert jönne a kistesó, csak a kontroll miatt, illetve amiatt, hogy egy hete a vérvételem eredményei alapján nagyon magas a triglicerid szintem (és ezzel együtt a koleszterin szintem is). Szerencsére a cukrommal minden OK, úgyhogy doktor néni tovább gondolkodhat a triglicerid szintemről. Mindenesetre kicsit elkezdtem diétázni (azaz már nem eszem meg egész édesség-hegyeket naponta), aminek az eredménye az lett, hogy egy hét alatt egy kilót fogytam is. :) Juhéj, lehet, hogy 60 kg alatt is van élet? (Zsuzsi)

Ahogy a kép is mutatja, megkezdtük a felújítást a lakásban! Erik is kiveszi a részét a munkából :). Tibivel pénteken levertük a csempét a konyhában, ma szétszedtem a gardrób polcot, valamint az Erik mögött látható örökölt sütőt felkészítettük az eladásra. Kedden pedig már jön a parkettás! Remélem minden olyan könnyen megy majd, ahogy tervezzük. (Imi)

161. szín: Mit tud egy másfél éves...

Ma este Imi azt mondta: "Nem is gondoltam volna, hogy egy másfél éves gyerek ennyi mindent tud csinálni!" És tényleg! Persze leginkább pakolni szeret. Bármikor, bármit. :) Szokott "főzni": kipakolja az edényeket a szekrényből, keverget benne kanállal vagy fakanállal, majd minket szokott megkérni, hogy tegyük fel a tűzhelyre a fazekat. Amikor reggelihez vagy vacsihoz készülődünk, most már rendszesen ő viszi be az étkezőasztalra a kenyeres kosarat, a saját evőeszközeit és tányérját. Segít elpakolni az összehajtogatott pelusokat és fehérneműket, egyedül iszik a "szopókás" üvegből, egyedül eszik a sonkás kenyérből és a fenekére mutogat, ha pelust kell cserélni. Ha be van dugulva az orra, mutogatással jelzi, hogy ki kéne szívni, és az orrához is tartja az orrszívó cső végét. Nagyon hatékonyan kommunikál gesztusokkal, hangokkal, mimikával, és egyelőre nem érzi szükségét a szavak használatának. Egy szót hajtogat, de azt naponta százszor is el tudja mondani: autó! :)

Itt egyébként még nem írtuk, de megkaptuk az új lakás kulcsait, ma már villanyszerelőkkel és vízvezetékszerelőkkel egyeztettünk a helyszínen a felújításról. Juhuhúúúúúú...

160. szín: Kőszárhegyi séta

Végre kint a szabadban!

Aki bújt, aki nem megyek!

Futás

Na mi van? Itt vagyok!

159. szín: November 4.

Ma 55 éve a szovjetek leverték az '56-os forradalmat. A Terror Házánál gyújtottak az emberek mécseseket az áldozatok emlékére. Nekünk már nem kell forradalmat csinálni, nem kell az életünket feláldozni a szabadságunkért, elég lenne egy kicsit nagyobb empátiával és figyelemmel lennünk egymás iránt, hogy egy jobb országban éljünk. Például a Liga szakszervezeteknek nem kellene mesterséges dugókat csinálni a városban, amikor egyébként is szmogriadó van. Én az M1-M7-es bevezetőnél találkoztam velük. De a két üres autó, amit kiállítottak az útba engem nem győzött meg, hogy sok embernek fontos ez a tüntetés.
Ma a rádióban hallottam Epikurosz (ókori görög filozófus) gondolatait a halállal kapcsolatban, ami nem csak a forradalom miatt vág ide, hanem Albert Flórián halála miatt is, aki hétfőn hunyt el 70 éves korában. Epikurosz szerint a halál az ember számára nem jelent semmit: "amikor mi vagyunk, a halál nincsen, és amikor a halál megérkezik, akkor mi már nem vagyunk". Hát így van ez :).