2014. április 9., szerda

290. Születésnap

Nem maradtatok le semmiről Csabinak márciusban volt a szülinapja, Eriknek meg csak júniusban lesz. Ma az autónknak volt az egy éves születésnapja. Sajnos nem a gyárból gördült ki egy éve :(, (lassan tizenkét éves lesz), csak Németországból hoztuk haza tavaly április 9-én Attilával (ezúton is köszi!:). A fiúknak tetszik, én is szeretem, ha épp nincs szervizben és Zsuzsi is már egész jól vezeti!




2014. április 6., vasárnap

289. Demokrácia


Ismét eljött az idő, eltelt négy év, újra szavazhatunk! Nálunk már péntek délután lezárták a faluházat, ott lesz a szavazás. Ilyen közel még nem laktam a szavazóhelyhez, csak az úton kell átmenni. Ha jól emlékszem 150 méteren belül nem lehet kampányolni, szóval mi ma már itthon sem politizálhatunk :).
Nekem már napok óta Cseh Tamás Demokrácia című dala jár a fejemben.:


Megnéztük a Miért éppen Alaszka? Éljen a demokrácia! című epizódját is. Ehhez sajnos nem találtam videót, de ajánlom Nektek!
És mindenkit arra buzdítok, hogy menjen el szavazni. Mi is megyünk!

Csabi most éppen a beton kocsibehajtón hasalt el és fejelte le, de bírja a strapát! Erik ma délelőtt a szomszédban segített a szőlőben, annyira élvezte a munkát, hogy egyedül ott maradt, amíg Zsuzsi behozta Csabit lefektetni. Ahogy ő mondta "Igazi falusi gyerek":).

"ÉLJEN A DEMOKRÁCIA!"


2014. április 1., kedd

288. szín: Szélcsend

A legutóbbi bejegyzés óta csendben teltek a napjaink. Voltunk "babamamakubban", aztán pénteken Eriket orvoshoz is vittük. Szegényemnek egy szúnyogcsípés nagyon bedurrant, jobbnak láttuk megmutatni doktor néninek. Már ősszel is volt ilyen, úgy tűnik, túl hevesen reagál a szervezete, ezért lesznek ekkora "puklijai" egy-egy szúnyogcsípéstől. Mindenesetre ha van jó ötletetek bio szúnyogriasztásra, szóljatok!
Hétvégén Kőszárhegyen jártunk, a fiúk nagyon élvezték, hogy ott volt Bálint és Lilla, a két nagy unokatesó. Apu is nagyon boldog volt, hogy együtt látta négy unokáját. Szombat délután autót mostunk, Erik ás Csabi pedig vendégeskedett Indigó (kutya)házában. :) Vasárnap megint leugrottunk Révfülöpre, egy fügebokrot ültettünk el Zsófiékkal, és a mólóra is lenéztünk. A kép ott készült, a rózsakert melletti játszótéren. :)
Itt sokan kérdezgetik már tőlünk, hogy mit tervezünk, maradunk-e itt hosszú távon. Egyelőre nagyon konkrétan nem tudunk nekik válaszolni, de nemsokára tényleg döntenünk kell erről. Szívünk szerint maradnánk, szeretünk itt lenni, minden hátránya mellett úgy érezzük, ez jobban való nekünk, mint egy nagyvárosi lakás. Persze nagy a kontraszt - panelből falura - és az átmenetekről nincs tapasztalatunk. A kérdés hogyan és hol tudunk maradni. A házat, ahol most lakunk, el szeretnék adni, így ez semmiképpen nem lehet hosszú távú megoldás. Egyelőre olyan házat sajnos nem találtunk, ami belefér a kereteinkbe a szükséges felújítással együtt. Másik megoldás a hosszú távú bérlés, de ez sajnos nem nagyon divat itt vidéken. Szóval van miről gondolkoznunk idén tavasszal...

2014. március 18., kedd

287. szín: Kertészkedés

Ebben a jó időben az elmúlt napokban sokat voltunk kint a fiúkkal a szabadban. Nagyon élvezték ők is, én is (meg Ottó cica is) - sokkal könnyebb így velük. Múlt héten, amikor Móni és Ábel járt nálunk, már elkezdtük a kertészkedést: magokat ültettünk kis joghurtos dobozkákba annak reményében, hogy paradicsom, zeller és padlizsán palántáink lesznek majd belőlük. Hétvégén és tegnap Imi szőlőt metszett, én meg az ősszel-télen elgazosodott - kis jóindulattal veteményesnek nevezhető - földdarabkát kapáltam, így most már a spenót is kilátszik a gazból, és van szabad terület további zöldségek termesztéséhez. Ma retket és sárgarépát vetettünk. Erik a kapálást, Csabi a locsolást (és a sárban tapicskolást) élvezte legjobban. Én a napsütést. :)


Hétvégén Révfülöpön is jártunk négyesben, ott is elkezdtük kicsit rendbe szedni a kertet. A körtefát metszettük, avart söpörtünk, de sajnos nem volt sok időnk, a szombat délután érkező szélvihartól megijedtünk és hazaszaladtunk. (Megjegyzem: én vezettem Tagyonig, ott Csabi nyűgösködése miatt kellett átadnom Iminek a volánt)
Közben a harci sérülések is mindennapossá válnak. Tegnap Csabit megcsípte egy poszméh, nem vette jó néven az érdeklődést. Ma Erik fára mászás közben lehorzsolta a hasát, Csabi meg beleborult a ház előtti vízelvezető árokba. Ez utóbbinál azért eléggé megijedtem, de szerencsére úgy tűnik, nem szerzett komoly sérülést. Ennek és a ma szabadban töltött 5-6 órának köszönhetően ma este 7-kor el is aludtak a fiúk. :)
Az utóbbi napokat még egy nagy esemény tette különlegessé. Megszületett a fiúk harmadik, Zima ágon első unokatesója, a "kis" Veronika Ilka. Sándor, József és Benedek helyett idén ő hozta a tavaszt. :)))

2014. március 5., szerda

286. szín: 1. szülinap

Csabinak ma volt az első szülinapja. Sokszor eszembe jutott a nap során, hogy egy éve 14.29-kor milyen jó érzés volt végre a kis puha-csúszós-fehér testét a hasamon érezni, és milyen jó volt, hogy születése pillanatától folyamatosan velem lehetett.
Vicces, ma pont fél 3-kor jutottunk oda, hogy ebéd után együtt legyünk kicsit négyesben, és megköszöntsük őt. Persze még nem érti igazán, mi is történt, de láthatóan nagyon tetszett neki a gyertya a tortán, az ajándékba kapott hinta és ízlett neki a torta is. Erik és ő egész délután felváltva hintáztak. Egyelőre a nappaliban akasztottuk fel, de ki szeretnénk rakni az udvaron álló nagy, meghatározhatatlan fajtájú fára.

2014. február 27., csütörtök

285. szín: Itt a tavasz?


Huh, most, hogy ránéztem az előző bejegyzés jeges képére, kirázott a hideg. Megint kihagytunk pár hetet... de van mentségünk! (az mindig van :) Imi múlt héten ingatlanközvetítői OKJ-s vizsgát tett, így egy ideje minden szabadidejét, amikor nem ugráltak a fiúk a fején, tanulással töltötte. Nekem is kicsit nehezebb volt így, és még be is voltunk zárva a hideg miatt, szóval örülök, hogy túl vagyunk ezen az időszakon.

A legnagyobb és legfontosabb történés ezidő alatt az volt, hogy Csabi megtanult járni. Mit járni! Szaladni! Olyan sebességgel tudja szedni a lábait, hogy néha csak lesek. Most már kint, az udvaron is elcsoszogál, leginkább a macskákat "kergeti". A fekete cica (anyakönyvezett nevén Cirmi, de mi Bagirának hívjuk) játszik vele: lefekszik, néha még a hátára is fordul, megvárja, míg Csabi odaér, aztán még mielőtt kapna egy nagy taslit, elszalad, és pár méterrel odébb újrakezdi az incselkedést. Figyelnem kell, mert legutóbb elcsalogatta így Csabit a ház végéből egészen a kapuig.

Három hete újraindult a csicsói baba-mama klub is. Itt szemben, a Faluházban gyűlünk össze, beszélgetünk, egy kicsit pihenünk, és a gyerekek is jól elvannak. Lehet, hogy szervezünk majd beszélgetést alvásról-altatásról, és legutóbb az is felmerült bennünk, hogy összerakunk egy bábelőadást, amit gyereknapon majd bemutatunk az aprónépnek. Én felvetettem azt az ötletet is, hogy mi lenne, ha a frissen szülő anyukáknak főznénk egy-egy ebédet, hogy megkönnyítsük a dolgukat, de "kiröhögtek" azzal, hogy ezt amúgy is csinálják a falubeliek. Szóval van komatál. :) Erik nagyon szeret a klubba járni, múlt héten szerdán majdnem elsírta magát, hogy ő nem "holnap" akar menni babamamakubba, hanem most. :)))

A kertben egyébként ebben a szép időben sokat vagyunk kint, mind örülünk, hogy kiszabadultunk végre. Pakoljuk az utolsó fa-szállítmányt (hihi), összegereblyézzük a még őszről megmaradt száraz leveleket, én megmetszettem már a rózsákat is. Remélem, nem jön már nagy hideg rájuk! Az egyik helyi anyuka mondta, hogy itt a február a legnehezebb hónap, mert akkor már "lehúztunk" két hónap telet, már nem nagyon élvezzük ezt a befele fordulós időszakot, és mindenki csak a tavaszt várja. Most ez a februári tavasz nagyon jólesik, láthatóan pezseg az élet a faluban, "sokan" vannak az utcán is, lehet újra beszélgetni.

Ennyit mára, holnap korán kelünk, mert klubnap van. :) Jó éjt mindenkinek!


2014. február 4., kedd

284. szín: Csicsói műjégpálya

Vasárnap reggel így nézett ki itt a Fő utca. Én fenékre estem, Csabit négykézláb csúsztattuk le egy lejtőn, hogy ne a kezemben kelljen vinnem a veszélyes úton. Ugyanaznap este Csabi elkezdett totyogni. Kezét az égre emeli, és koncentrál, hogy célba érjen. És persze örül magának és annak, hogy mi is örülünk neki. Csudapofa. :)))))