256. szín: Paleo péntek

Kb. 2-3 hete kezdtük el olvasni Szendi Gábor Paleolit táplálkozás kezdőknek című könyvét. Már korábban is kacérkodtunk a gondolattal, hogy kipróbáljuk a paleolit étrendet, és most, a könyv hatására jutottunk el a tettekig. Reggelire sütöttem paleo-kenyeret és készítettem sárgarépa-krémet. És persze ettünk tarját, kolbászt is. Ebédre sárgarépa-krémleves volt, és spenótos csirke-curry. Uzsonnára muffint sütöttem még szerda este, de abból mára már alig maradt. :) Vacsira a reggeli maradékát ettük.
És hogy mik a tapasztalatok? Nekem ízlett a menü, talán csak a paleo-kenyér volt furcsa. Iminek az ebéd ízlett, de most épp nem érzi magát egészen jól. Azt nem tudjuk, hogy ez a mai menütől vagy a CT-hez megivott kontrasztanyagtól van. Erik kommentje elég egyértelmű volt: "A cici a legjobb!" Nem evett semmiből, úgyhogy legközelebb neki mindenképpen gondoskodni kell egy "B" tervről.
Úgy tervezzük egyébként, hogy egyelőre péntekenként tartunk paleo-napot, közben pedig igyekszünk visszafogni kicsit a finomított cukor, gabona és tejfogyasztást. Hogy Eriknél is nagyobb sikerünk legyen megvettük Mezei Elmira Paleolit finomságok gyerekeknek című könyvét. Majd beszámolunk az eredményekről!

255. szín: Május vége

Már május vége van, de ebben a hónapban nem kényeztettünk el Benneteket a bejegyzésekkel és a képekkel. Most már késő van, így ma sem fogok túl sokat írni, de tegnap eldöntöttem, hogy mindenképpen leírom Nektek, hogy nagyon örülök, hogy anno, amikor Erik megszületett, vettünk egy hordozókendőt és megtanultuk, hogy kell használni. Csabi ugyanis tegnap nem volt túl jó passzban, náthás, köhög, és tüsszög még most is kicsit. Így aztán a napot gyakorlatilag ölben töltötte: hol a karomban cipeltem, hol a hátamon vagy a képen látható kölcsönzött karikás kendőben szundikált. Csak kendőben tudott aludni, mert ha letettem, a köhögés egyből rájött és vagy felébredt rá vagy elaludni sem tudott. Mára már sokkal jobban van, és biztos vagyok benne, hogy sokat segített az is, hogy folyamatosan testközelben tölthette a tegnapi napot.


Eriknek persze hiányoztam is emiatt, ma este így fogalmazta meg közelség iránti vágyát:
"Én csak megláttam a cicit és úgy gondoltam, hogy de jó ennek a Csabinak. Én is akarok szopizni!"

254. szín: Együtt

Már régóta töröm a fejem azon, hogy írok egy bejegyzést az együtt- és külön alvás általam tapasztalt előnyeiről és hátrányairól. Nem ígérem, hogy elfogulatlan leszek, tudjátok mind, hogy imádjuk, hogy a gyerkőcök velünk alszanak, de Csabival úgy alakult, hogy egy rövid ideig külön altattuk, így most már le tudom írni azt is, nekem miért nem jön be az a módszer.
Valamikor Csabi 2 hetes kora körül döntöttünk egyébként úgy, hogy ideiglenesen kirakjuk őt a "fészekből". Ennek oka az volt, hogy akkor még nagyon sok tejem volt és éjszaka dőlt is rendesen, így két alkalommal megesett, hogy szegény Csabit félálomban jól "megtömtem", ezért reggel óriásit bukott (szó szerint sugárban jött ki a felesleg). Azért, hogy jobban tudjam kontrollálni, mennyit eszik éjjel, egy időre kiraktuk őt a bölcsőbe, és minden alkalommal, amikor felébredt, kivettem onnan, kivittem a nappaliba és ülve szoptattam.
És akkor nézzük, miért nem jött be nekem ez a módszer. Mire észrevettem, hogy a bölcsőben fekvő gyerkőc éhes, már sírt, és teljesen felébredt, így aztán nem csak a szoptatással telt az idő, hanem előtte meg kellett nyugtatnom, utána pedig vissza kellett altatnom őt. Emiatt mindketten (sőt, volt, hogy mind a négyen) sokkal többet voltunk fönt éjjel, így napközben is fáradtabbak voltunk.
Szerencsére a tejáradat már rég a múlté, így Csabi néhány nap után visszakerült az ágyunkba, és az éjszakáink is nyugodtabbak lettek. Reggelente arra ébredünk, hogy Csabi gagyarászik és vigyorog közöttünk, éjszaka pedig mindig hozzám érinti a kis kezét vagy lábát. Újra félálomban szoptatom éjszaka, és így közben is tudok pihenni. Csabi pedig eszik, alszik és gyarapszik rendesen. Attól sem kell félnem, hogy elfogy a tej, mert az éjszakai szoptatással hosszú távon biztosítva van a megfelelő prolaktin-szint.
Amit még meg szeretnénk oldani, az az, hogy Erik újra velünk alhasson - ha akar - mert érzékelhetően hiányzik neki a testközelség. Nappal is sokkal gyakrabban bújna, mint amennyire a tesó miatt lehetősége van, imádja, ha valamelyik hordozó eszközben magunkra kötjük, de éjszakánként is gyakrabban ébred fel még, mint a Csabi születése előtti időben. Remélem, ha újra mellettem szuszoghat éjszaka, akkor könnyebbek lesznek a nappalaink is.
És a végére néhány adat: Csabi vasárnap volt 2 hónapos, és a mai hivatalos mérlegelésen 6310 g és 60,5 cm lett az eredmény. Nagyon sokat mosolyog, "beszél" és egyre nyugodtabb.

254. szín: Két fiúról

Mióta legutóbb írtunk, mindkét lurkó rengeteget fejlődött, pedig csak pár hét telt el. Csabi holnap lesz 7 hetes, ehhez képest nagyon ügyesen tartja hason fekve a fejét. A könyökére támaszkodik és néha egész sokáig figyelgeti ebből a pózból, hogy a bátyja hogyan kotorja a Legó-havat Legó-hókotróval. Ma, az esti babamasszázs alatt pedig a pelenkázó asztalon egész ügyesen átfordult hasról hátra. Nem sírás közben, dühből történt, de azért kíváncsi vagyok, mennyit fogja ezt gyakorolni a következő napokban. Az estéink szerencsére egyre kevesebb sírással telnek, és mostanában jutottunk el oda is, hogy végig tudom csinálni a babamasszázst, nem kell megszakítanom a sírás miatt. Napközben sokat van hordozókendőben, és ma úgy láttam, hogy már akkor megnyugodott, amikor meglátta, hogy elkezdtem felvenni a kendőt. Viszont lassan rá kell szoktatnom arra, hogy nem elöl, hanem a csípőmön vagy a hátamon pihenjen, mert a párnácskák-hurkácskák gyarapodása alapján úgy tippelem, a súlya legalább 6 kg körül lesz 2 hónapos korára, amikor a következő hivatalos mérlegelésre megyünk.

Erik eközben szintén sok újdonsággal lep meg minket. Kezd igazi vásott kölyökké válni: rohangál, kergeti a madarakat a parkban, botokkal hadonászik. Elkezdődött a miért-korszak, ami nekem egyelőre inkább szórakoztatónak tűnik, mint fárasztónak. Lehet, hogy pár hét-hónap múlva más lesz a véleményem, de egyelőre élvezem, hogy néha olyan miérteket is meg kell magyaráznom, amiken talán még sohasem gondolkoztam el. A felnőttekkel nagyon szívesen ismerkedik az utcán, mindenkinek megmondja, mit csináljon és mit ne, megkérdezi, miért jár bottal, miért van akkora táskája, miért van rajta szemüveg, miért, miért, miért... A gyerekekkel viszont egyelőre nagyon hadilábon áll. Azt még csak-csak elviseli, ha hozzánk jön valaki gyerekkel, de sajnos a játszótérre egyelőre nem hajlandó bemenni, ha van bent valaki. Azt mondja, fél, hogy el akarják tőle venni azt, amivel éppen játszik. Remélem, lassan sikerül feloldanunk ezt a szorongását, igyekszem neki sokat mesélni arról, mit tehet(ünk), ha ilyen szituációba kerül. A kutyáktól is nagyon tud félni, de az is előfordul, hogy nagyon barátságosan beszél hozzájuk: "Te milyen icurka-picurka vagy, Te kutyus!" Nagyon szépen, kerek egész mondatokban beszél, és míg Csabi "előtt" csak háromig számolt, most már kibővítette a határokat négyig. Itthon, napközben már nem használ pelust (így szerencsére nem kell olyan gyakran mosnunk), nemsokára talán Csabira örökíti a jól bevált mosható pelenkáinkat.
Huh, késő van, lassan le kell feküdnöm, mert Csabi egyelőre korán fekvő-korán kelő gyerek, reggel 6-7 között már biztosan kukorékolni fog holnap is.

252. szín: Vasárnap reggel

Reggeli szurkolás! "Hajrá Alonso!"

 

A Forma 1-et nézni is jó, de még jobb eljátszani :)

Eközben Csabi még békésen alszik.

Napról napra kezd rendeződni az életünk. Csabi is jobban érzi magát és kevesebbet sirdogál és Erik is kezdi megszokni a nagyobb családot és (kicsit) kevesebb figyelmet.

251. szín: Egy hónap elszelelt

Csabi ma lett egy hónapos. A héten voltunk hivatalos méricskélésen is, 5010 grammot és 56,5 cm-t mértek. És hogy vagyunk? Hááát, vegyesen. Erik egyre jobban viseli, hogy nem kap belőlünk 100%-ot, de azért még vannak nehéz perceink. Csabi imádni való, sokat mosolyog, "dumál" és figyeli nagyon a világot, viszont sajnos sokat sír is. Van, amikor napközben is, de esténként minden nap. :( Biztosan a pocakja is bántja, ennek elviselésében igyekszünk segíteni neki. Szoptatási tanácsadó ismerősünk javaslatára igyekszem gyakran etetni, hogy egyszerre kevesebbet egyen, illetve egyre ritkában "cicit váltani", hogy ne kelljen küzdenie azzal, hogy nagyon ömlik a tej, és így kevesebb levegőt nyeljen. Talán ezek, és a rendszeresen végzett büfiztetés, lábkörzés és hasmasszírozás eredményt is hoznak, és legalább a napközbeni nyűglődés elmarad. Az esti sírások oka a pocak problémákon kívül általában az szokott lenni, hogy így hirtelen, születés után "túl sok az élet" egy ilyen pirinyó teremtésnek, és estére elfáradnak a sok-sok ingertől. Ezt azzal próbáljuk enyhíteni, hogy használjuk a hordozókendőt, és igyekszünk nyugodt légkört biztosítani (kisebb-nagyobb sikerrel). Most már néha kibújunk a csigaházunkból, és elmegyünk sétálni hármasban vagy négyesben. Csabiból ilyenkor kb. annyi látszik ki, amennyit a képen is láttok. Ő jókat alszik, Erik pedig talán kicsit levezeti a benne felgyűlt feszültséget.
Csabi mellett Erik is nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben. Egyre komolyabb összefüggéseket ért meg, és néha olyan mondatokat, gondolatsorokat fogalmaz meg, hogy mi magunk is meglepődünk rajta. Szegényt nagyon sajnálom néha, mert látszik rajta, hogy nehezen viseli amikor az öccse sír, és persze azt is, hogy ilyenkor nem nagyon tudunk vele foglalkozni. Azért igyekszünk, és remélem, idővel belejövünk, és egyre ügyesebb, jobb kétgyerekes szülővé válunk.

250. szín: Gyarapodás

Csabi szépen eszik, ha jóllakott, ilyen mosolyokat tud produkálni ébren és álmában is. :) Vasárnap szoktunk "mérlegelni", tegnapelőtt már 4500-4600 g közötti értéket mértünk. Nekem erre a hétre a feladatom, hogy megtanuljam napközben elaltatni Csabit úgy, hogy csak hármasban vagyunk itthon a két lurkóval. Nem is gondoltam, hogy ez ilyen nehéz lesz, de egy izgő-mozgó, hangoskodó, rajtam csüngő Erikkel egyelőre ezt juttatja eszembe.