280. szín: Tél

Megérkezett a tél! Ugyan még hó nincs, de itt már egyre fehéredik minden. A köd szinte állandó a környéken, csak a mértéke változik. Ma már csak -3, -4 fok volt napközben, nem szívesen merészkedünk ki a házból. Esetleg egy kis tűzifáért a kályhába :). Holnap hozzák a következő adagot, amivel remélem kihúzzuk a tél végéig.
A kertben egyelőre csak a kis "fagyálló" spenótjaink próbálnak túlélni. Van még mit tanulnunk a vidéki életről, de azért napról-napra jobban megy!
Azt hiszem mindent elmond Erik ma esti megjegyzése:
- Anya, úgy tűnik, hogy gazt is ültettünk meg spenótot is ültettünk.

Csabi még csak kilenc hónapos múlt, de már felmászik a kanapéról az ablakba és az evésen kívül a kedvenc elfoglaltsága a kályha begyújtás :).

Ha esetleg kifutnánk az időből, ami előfordul néha, és már nem írnánk több bejegyzést Karácsony előtt.

Akkor: Szép és nyugalmas Ünnepet kívánunk mindenkinek!

279. szín: December

Készülődünk az Ünnepekre, készülnek az ajándékok, remélem, minden rendben is lesz 24-re. Erik, Csabi és Imi ajándékai mindenesetre már megvannak, és azt hiszem, Imi is vett már nekem valami apróságot. Egész más így, falun intézni ezeket a dolgokat. Sokkal jobban előre kell gondolkozni, és nekem nem nagyon van lehetőségem erre-arra nézelődni, ötletet gyűjteni. Még jó, hogy van Internet, és még jó, hogy szeretek saját készítésű ajándékokkal babrálgatni. :)))
A fiúkkal mostanában valahogy az evés körül forog az élet. Csabi 9 hónaposan nagyon érdeklődő, szereti kézbe venni, megszemlélni azt, amit eszik, így aztán neki próbálok puhára főzött, de mégis csipegethető menüket összeállítani, amit aztán kedvére morzsolgathat (én meg kedvemre takaríthatok utána). Erik 3,5 évesen a válogatós korszakát éli. Soha nem volt egy "nagyevő", de most igen szűkre korlátozta azon ételek körét, amit hajlandó megenni. Rizs, célka, hurka és kolbász, melegszendvics, májkrémes kenyér, keksz, joghurt és kefír, húsgombóc, brokkoli- és paradicsomleves, palacsinta, reszelt sajt tejföllel és mustárral. Kb ennyi. Biztos enne még ketchupot és majonézt, ha vennénk (vagy készítenék) meg túrógombócot is, de azt sem főztem mostanában. Szerencsére nem egy édesség-mániás, ha sütit sütök, általában meg sem kóstolja és csokiért sem hisztizik.
Egyébként igyekszünk kevés finomított szénhidrátot enni, a krumplit és a hüvelyeseket teljesen elhagytuk, és tésztát sem nagyon főztem mostanában. Azért a paleo étrendtől még messze vagyunk, a tejtermékektől a legnehezebb "megszabadulnunk", és így Karácsony körül is biztosan lesz némi "kilengés". De igyekszünk! Sok zöldséget, gyümölcsöt próbálunk enni, na meg husikat és tojást. Arra jöttünk rá, hogy az "áttérés" kulcsa nem az, hogy minden korábbi ételnek megkeressük a helyettesítőjét, hanem az, hogy másfajta ételeket kezdünk el enni, és ezek szépen lassan kiszorítják a "hagyományos" ételeket.
Mézeskalácsot sütünk idén is, de úgy döntöttem, nem kísérletezgetek paleo változattal. Judit és két gyerkőce, Bálint és Emma jönnek át hozzánk kedden, együtt készítjük majd a kis formácskákat.

És képzeljétek, itt, ebben a kicsi faluban is találkoztunk egy párral (Zsuzsi és Guszti), akik szintén hordozzák a babájukat (ráadásul a házunk tulajdonosától kölcsönkapott kendőben!). :)))

A végére pedig egy kis gyereszáj Eriktől:
Már épp lefektetni készültem őt, amikor Csabi felébredt és be kellett mennem hozzá. Erik - még javában miért-korszakos - első kérdése Imihez: "Miért nincsen két Anya?" :)))))))