299. szín: Hej, óvoda, óvoda

A cím a Vackor-sorozatból való, nyáron párszor olvasgattuk Eriknek Révfülöpön. :) Akkor még nem gondoltam, hogy így másodszori nekifutásra majdnem 8 hét is eltelik a beszoktatás első napjától odáig, hogy leírhatom: ma Erik reggeltől ebéd utánig bent volt az oviban, mint a többi "rendes" ovis. :)
Én elsősorban büszkséget és nyugodtságot érzek ezzl kapcsolatban. Büszkséget, mert ilyen nagyfiú, és olyan komolyan mondta ma, hogy már egész jól beszokott az oviba, nyugodtságot, mert mindig, amikor az oviban töltött órákról kérdezem, úgy beszél az eseményekről, hogy látszik rajta, jól érzi magát bent. Egyelőre még csak figyeli a többieket, az ovónőket és kis társait sem engedi túl közel magához, de az ovónők elmondása szerint napról napra jobban megnyílik.:)
Hát ennyi, erről a nagy örömről akartam most hírt adni.

A képen a MEZZO tv-t nézik a fiúk vasárnap reggel :)

298. szín: Nézni- és hallgatnivalók

Két videót szeretnénk most a figyelmetekbe ajánlani. Erik Waldorf oviba jár, de ahogy erről beszélgettünk másokkal, rájöttünk, hogy mi sem vagyunk teljesen tisztában azzal, mit is takar ez, csak tudjuk, hogy jó :) Találtunk viszont egy filmet, ami Rudolf Steinerről, a Waldorf oktatás atyjáról és az ő munkásságáról szól. Ebből kiderül talán, hogy mi az a szemléletmód, ami a Waldorf alapját képezi.



A másik videóban Jamie Oliver beszél - de nem főz! Imi Brené Brown új könyvében (Bátraké a szerencse) olvasott a TED-ről, egy nonprofit szervezetről. Ők olyan előadókat gyűjtenek össze, akik rövid előadásaikban valami inspiráló, átütő erejű, világmegváltó gondolatot osztanak meg. TED - Ideas worth spreading - hallgassátok a pucér séfet!

297. szín: Megkésett búcsú...

Ezzel a nyári képpl búcsúzunk Csicsótól, kicsit megkésve. Azért még biztos vissza fogunk látogatni. Köszönjük a sok segítséget és a befogadást a Csicsóiaknak!

A hosszú szünet után újra jelentkezünk. Gondolom már azt hittétek, befejeztük a blogot, néha mi is ezt gondoltuk! De ma újra rájöttem, hogy rengeteg érdekes dolog történik velünk és a világban, amit érdemes megosztani egymással.
Hogy mi volt a kiváltó ok, ami arra sarkallt, hogy újra "tollat" ragadjunk? A Kossuth rádió - igen, ezt a rádiót is érdemes hallgatni - Vendég a háznál című műsora "Gyerekekről felnőtteknek".
Ez a csodálatos történet megint rávilágított arra, hogy nem kell mindent irányítanunk. Sokkal egyszerűbb és szebb az élet, ha a dolgokat elfogadjuk és hálával fogadjuk. Nem gondolom, hogy nekünk kellene eldöntenünk hogy mi jó és mi rossz és mi miért történik. Az alábbi linken megtaláljátok a műsort: Vendég a háznál, 2014. október 28. 11:32
Hogy velünk mi történt ez alatt a 3 hónap alatt?
Visszaköltöztünk Budapestre a X. kerületbe, Erik elkezdett oviba járni (voltunk olyan szerencsésk és motiváltak, hogy találtunk egy Waldorf ovit :), még a beszokás folyamatban van (most épp őszi szünet). Zsuzsi elkezdett egy üzleti tervet csinálni, erről majd ő ír később. Annyit elárulhatok, hogy szükségünk lesz egy műhelyre, ha van ötlet, szívesen fogadjuk! Én újra Pesten dolgozom, de nyáron a balatoni "szálat" is újra élesztjük!

A következő bejegyzéssel nem várunk három hónapot. Rövidesen folytatjuk!

296. Július

Ebben a hónapban még nem írtunk bejegyzést, ezt most egy kis összefoglalóval pótolom! A történések nem épp fontossági sorrendben kerültek be, csak a képek kapcsán jutottak eszembe.

Zsuzsi szülinapján felmentünk a Hegyestűre, ami nem messze van Csicsótól. Lassan egy évet töltöttünk itt, de sajnos elég keveset kirándultunk.

Mivel az autót eladtuk, így vonatoztunk párszor, amit a fiúk nagyon élveznek! Mégha ez Erik arcán itt nem is látszik :).

Istiéktől kölcsön kaptunk egy Daihatsu-t. A fiúk meg vannak örülve érte, órák hosszat képesek ülni benne :)

Zsuzsi választott színeket az új lakásunkba, amit Gábor (a festő) már fest is.

A hétvégén átugrottunk Kapolcsra, a Művészetek völgyébe. Erik mostanában nagyon édesen gondoskodik a kisöccséről :). Itt épp egy kiszáradt patak medren segített neki átmenni.

Tegnap este a Szerelmes földrajz című sorozat egyik részében, ahol Kopp Mária mutatja be Dörgicse környékét (http://dorgicse.info.hu/videotar/329-szerelmes-foeldrajz-dr-kopp-maria-duna-televizio-videotar), hallottam az alábbi megzenésített József Attila verset, azóta ez jár a fejemben...

Sebő Ferenc és Sebestyén Márta - Rejtelmek ha zengenek (József Attila) 1994

295. szín: Vass Gabi

Akik régóta olvassátok a blogot, már találkoztatok Vass Gabi nevével. Bár lehet, hogy akkor csak "Gabi"-ként emlegettük őt, de mindkét várandósságom alatt, és mindkét fiú születésénél is ő segédkezett szülésznőként. Most Neki, az ő ügyének van szüksége a mi támogatásunkra.
A Szent Imre Kórházban, a szülészeten valamikor Erik születése után, Csabi születése előtt vezető- és szemlélet-váltás történt. Az "új" irány szerint úgy tűnik, már nem támogatott a háborítatlan, természetes szülés, és az ezt a szemléletmódot követő dolgozóknak egyre több akadályt gördítenek az útjába. Gabi szerződése a kórházzal most, június 30-án jár le, és - vélhetően azért, mert ő ezt a természetes irányt képviseli - a kórház vezetése úgy döntött, hogy ezt nem hosszabbítják meg. Gabi azt is felajánlotta, hogy teljesen önkéntes alapon marad és segíti az őt választó asszonyokat a szülésben, de a kórház vezetése ezt is elutasította.
A kialakult helyzet ellen a Gabival szült kismamák, és az ügyet támogatók szervezkedni kezdtek. Létrejött egy fórum a Facebook-on, és egy online petíció (már több, mint 460 aláíró), valamint hétfőn délután 2-re demonstrációt is szerveztek a kórház elé.
Én egyébként nem is értem, hogy lehet ez. Amikor Erikkel voltam várandós, a Szent Imre még arról volt híres, hogy támogatja ezt a természetes irányvonalat, sokan kifejezetten emiatt választották a kórházat, orvosait. Ezt a jó hírnevet most teljesen szétverik, és bár már Csabi születésekor is érzékeltem ennek jeleit, a mostanában hallottak teljesen felkavartak.
Figyeljétek, olvassátok Ti is a híreket, ha lehet, csatlakozzatok a tiltakozókhoz!

294. szín: Megtörjük a csendet

 Hát, ilyen sem volt még a blog történetében, hogy majdnem vége van a hónapnak, de még nem is adtunk hírt magunkról - legalábbis arról nem, mi történik most velünk. Pedig milyen sokminden történik....
Az egyik legfontosabb, amit még nem is tettünk közzé, az az, hogy visszaköltözünk nyár végén Budapestre. Ennek okairól, és az itt töltött egy évünk során "tanultakról" külön bejegyzést is megéri írni, úgyhogy majd ha egyszer kicsit csendesebb lesz körülöttünk az élet, megírjuk ezt is. Legyen elég most annyi, hogy bár jól éreztük magunkat itt, nem vagyunk benne 100%-osan biztosak, hogy a falusi életmód való nekünk, abban meg sajnos még kevésbé, hogy meg tudunk itt élni. Mindenesetre nem akarjuk elveszíteni a kapcsolatot a hellyel sem, nyaranta, ha Révfülöpön nyaralunk majd biztosan vissza-vissza járunk ide is.
Miután ezt eldöntöttük, cselekednünk is kellett. Hiszen Eriknek szeptembertől már jó lenne oviba mennie, az óvodai jelentkezések meg már rég lezárultak, szóval örülhetünk, ha találunk valahol szabad helyet. Az ovikereséssel párhuzamosan lakáskeresésbe is fogtunk, ami azért szintén nem egyszerű dolog innen a Balaton mellől. Lassan úgy tűnik, mindkét dolgot sikerül le is zárnunk. A lakás adásvételi szerződést most hétfőn írtuk alá (X. kerület, Imi apukájáékhoz közel lesz a "bázis"), és az ovi is alakul, de míg végleges nem lesz, nem akarok elkiabálni semmit. Azzal mondjuk talán nem árulok el nagy titkot, hogy egy Waldorf ovi felé kacsintgatunk.
Közben Erik 4 éves lett, a szülinapján vonatoztunk kicsit, Badacsonyban jártunk. Volt torta is, az is vonatos, és kapott egy elemmel működő dízelmozdonyt is - Dan-t (azóta ő "Dan vezetője"). A végére gondoltam leírok pár cukiságot, amit ő mondott az utóbbi időben:

Egy nappal a születésnapja előtt: "És akkor ha holnap lesz a szülinapom, akkor holnap majd növök egy kicsit?"
Egy térdére nőtt pattanás-szerű képződményre rácsodálkozva: "Nézd, Anya, nőtt egy cici a lábamon!"

:)))

Csabiról holnap írok, tessék benézni!

293.szín: Négy éve...

Olyan jó ezt újraolvasni...
http://szinrol-szinre.blogspot.hu/2010/06/negyvennyolcadik-szin-szules-szuletes.html

(akkor is foci VB volt :) )

292. Néhány nap

05.18. Veszprém, Állatkert

 05.21. Nagyszínpad

Na én azt hittem, hogy nincs jó könnyű zene manapság és leragadtam a '70-es, '80-as, '90-es éveknél. Aztán kiderült, hogy van! Nézem az m2-t, Nagyszínpad című műsor, már hallottam a rádióban és gondoltam, hogy na egy újabb semmitmondó zenei vetélkedő, átlagos énekesekkel. És nem :), itt ZENÉSZEK és ZENEKAROK vannak: Szabó Balázs Bandája, Odett, Ivan and the Parazol, Óriás, Halott Pénz....

05.23. Csicsó, csúszda

291. szín: Játék

Puff, még egy hónap. Nem fejeztük be a blogírást, csak nem volt kedvünk írni. Most arra gondoltunk, leírjuk nektek, milyen csudajó játékokat találnak néha a fiúk, ha nem figyelünk eléggé. A kedvenceink : erővágó, metsző- és sima olló (fűnyírásra!), balta, csavarhúzó, merőkanál, fakanál, kenyérvágó kés, WC papír tartó, virágállvány, seprű és lapát, felmosófa, porszívófej, hosszabbító, fűnyíró, szegélyvágó, locsolócső...

Néha azért rendes játékokkal is játszanak, és játszótérre is szoktunk járni. Csabi ilyen ügyesen tud már mászókázni (itthon a kanapé tetejére és az ablakfülkébe mászással gyakorol).

290. Születésnap

Nem maradtatok le semmiről Csabinak márciusban volt a szülinapja, Eriknek meg csak júniusban lesz. Ma az autónknak volt az egy éves születésnapja. Sajnos nem a gyárból gördült ki egy éve :(, (lassan tizenkét éves lesz), csak Németországból hoztuk haza tavaly április 9-én Attilával (ezúton is köszi!:). A fiúknak tetszik, én is szeretem, ha épp nincs szervizben és Zsuzsi is már egész jól vezeti!

289. Demokrácia

Ismét eljött az idő, eltelt négy év, újra szavazhatunk! Nálunk már péntek délután lezárták a faluházat, ott lesz a szavazás. Ilyen közel még nem laktam a szavazóhelyhez, csak az úton kell átmenni. Ha jól emlékszem 150 méteren belül nem lehet kampányolni, szóval mi ma már itthon sem politizálhatunk :).
Nekem már napok óta Cseh Tamás Demokrácia című dala jár a fejemben.:

Megnéztük a Miért éppen Alaszka? Éljen a demokrácia! című epizódját is. Ehhez sajnos nem találtam videót, de ajánlom Nektek!
És mindenkit arra buzdítok, hogy menjen el szavazni. Mi is megyünk!

Csabi most éppen a beton kocsibehajtón hasalt el és fejelte le, de bírja a strapát! Erik ma délelőtt a szomszédban segített a szőlőben, annyira élvezte a munkát, hogy egyedül ott maradt, amíg Zsuzsi behozta Csabit lefektetni. Ahogy ő mondta "Igazi falusi gyerek":).

"ÉLJEN A DEMOKRÁCIA!"

288. szín: Szélcsend

A legutóbbi bejegyzés óta csendben teltek a napjaink. Voltunk "babamamakubban", aztán pénteken Eriket orvoshoz is vittük. Szegényemnek egy szúnyogcsípés nagyon bedurrant, jobbnak láttuk megmutatni doktor néninek. Már ősszel is volt ilyen, úgy tűnik, túl hevesen reagál a szervezete, ezért lesznek ekkora "puklijai" egy-egy szúnyogcsípéstől. Mindenesetre ha van jó ötletetek bio szúnyogriasztásra, szóljatok!
Hétvégén Kőszárhegyen jártunk, a fiúk nagyon élvezték, hogy ott volt Bálint és Lilla, a két nagy unokatesó. Apu is nagyon boldog volt, hogy együtt látta négy unokáját. Szombat délután autót mostunk, Erik ás Csabi pedig vendégeskedett Indigó (kutya)házában. :) Vasárnap megint leugrottunk Révfülöpre, egy fügebokrot ültettünk el Zsófiékkal, és a mólóra is lenéztünk. A kép ott készült, a rózsakert melletti játszótéren. :)
Itt sokan kérdezgetik már tőlünk, hogy mit tervezünk, maradunk-e itt hosszú távon. Egyelőre nagyon konkrétan nem tudunk nekik válaszolni, de nemsokára tényleg döntenünk kell erről. Szívünk szerint maradnánk, szeretünk itt lenni, minden hátránya mellett úgy érezzük, ez jobban való nekünk, mint egy nagyvárosi lakás. Persze nagy a kontraszt - panelből falura - és az átmenetekről nincs tapasztalatunk. A kérdés hogyan és hol tudunk maradni. A házat, ahol most lakunk, el szeretnék adni, így ez semmiképpen nem lehet hosszú távú megoldás. Egyelőre olyan házat sajnos nem találtunk, ami belefér a kereteinkbe a szükséges felújítással együtt. Másik megoldás a hosszú távú bérlés, de ez sajnos nem nagyon divat itt vidéken. Szóval van miről gondolkoznunk idén tavasszal...

287. szín: Kertészkedés

Ebben a jó időben az elmúlt napokban sokat voltunk kint a fiúkkal a szabadban. Nagyon élvezték ők is, én is (meg Ottó cica is) - sokkal könnyebb így velük. Múlt héten, amikor Móni és Ábel járt nálunk, már elkezdtük a kertészkedést: magokat ültettünk kis joghurtos dobozkákba annak reményében, hogy paradicsom, zeller és padlizsán palántáink lesznek majd belőlük. Hétvégén és tegnap Imi szőlőt metszett, én meg az ősszel-télen elgazosodott - kis jóindulattal veteményesnek nevezhető - földdarabkát kapáltam, így most már a spenót is kilátszik a gazból, és van szabad terület további zöldségek termesztéséhez. Ma retket és sárgarépát vetettünk. Erik a kapálást, Csabi a locsolást (és a sárban tapicskolást) élvezte legjobban. Én a napsütést. :)

Hétvégén Révfülöpön is jártunk négyesben, ott is elkezdtük kicsit rendbe szedni a kertet. A körtefát metszettük, avart söpörtünk, de sajnos nem volt sok időnk, a szombat délután érkező szélvihartól megijedtünk és hazaszaladtunk. (Megjegyzem: én vezettem Tagyonig, ott Csabi nyűgösködése miatt kellett átadnom Iminek a volánt)
Közben a harci sérülések is mindennapossá válnak. Tegnap Csabit megcsípte egy poszméh, nem vette jó néven az érdeklődést. Ma Erik fára mászás közben lehorzsolta a hasát, Csabi meg beleborult a ház előtti vízelvezető árokba. Ez utóbbinál azért eléggé megijedtem, de szerencsére úgy tűnik, nem szerzett komoly sérülést. Ennek és a ma szabadban töltött 5-6 órának köszönhetően ma este 7-kor el is aludtak a fiúk. :)

Az utóbbi napokat még egy nagy esemény tette különlegessé. Megszületett a fiúk harmadik, Zima ágon első unokatesója, a "kis" Veronika Ilka. Sándor, József és Benedek helyett idén ő hozta a tavaszt. :)))

286. szín: 1. szülinap

Csabinak ma volt az első szülinapja. Sokszor eszembe jutott a nap során, hogy egy éve 14.29-kor milyen jó érzés volt végre a kis puha-csúszós-fehér testét a hasamon érezni, és milyen jó volt, hogy születése pillanatától folyamatosan velem lehetett.
Vicces, ma pont fél 3-kor jutottunk oda, hogy ebéd után együtt legyünk kicsit négyesben, és megköszöntsük őt. Persze még nem érti igazán, mi is történt, de láthatóan nagyon tetszett neki a gyertya a tortán, az ajándékba kapott hinta és ízlett neki a torta is. Erik és ő egész délután felváltva hintáztak. Egyelőre a nappaliban akasztottuk fel, de ki szeretnénk rakni az udvaron álló nagy, meghatározhatatlan fajtájú fára.

285. szín: Itt a tavasz?

Huh, most, hogy ránéztem az előző bejegyzés jeges képére, kirázott a hideg. Megint kihagytunk pár hetet... de van mentségünk! (az mindig van :) Imi múlt héten ingatlanközvetítői OKJ-s vizsgát tett, így egy ideje minden szabadidejét, amikor nem ugráltak a fiúk a fején, tanulással töltötte. Nekem is kicsit nehezebb volt így, és még be is voltunk zárva a hideg miatt, szóval örülök, hogy túl vagyunk ezen az időszakon.

A legnagyobb és legfontosabb történés ezidő alatt az volt, hogy Csabi megtanult járni. Mit járni! Szaladni! Olyan sebességgel tudja szedni a lábait, hogy néha csak lesek. Most már kint, az udvaron is elcsoszogál, leginkább a macskákat "kergeti". A fekete cica (anyakönyvezett nevén Cirmi, de mi Bagirának hívjuk) játszik vele: lefekszik, néha még a hátára is fordul, megvárja, míg Csabi odaér, aztán még mielőtt kapna egy nagy taslit, elszalad, és pár méterrel odébb újrakezdi az incselkedést. Figyelnem kell, mert legutóbb elcsalogatta így Csabit a ház végéből egészen a kapuig.

Három hete újraindult a csicsói baba-mama klub is. Itt szemben, a Faluházban gyűlünk össze, beszélgetünk, egy kicsit pihenünk, és a gyerekek is jól elvannak. Lehet, hogy szervezünk majd beszélgetést alvásról-altatásról, és legutóbb az is felmerült bennünk, hogy összerakunk egy bábelőadást, amit gyereknapon majd bemutatunk az aprónépnek. Én felvetettem azt az ötletet is, hogy mi lenne, ha a frissen szülő anyukáknak főznénk egy-egy ebédet, hogy megkönnyítsük a dolgukat, de "kiröhögtek" azzal, hogy ezt amúgy is csinálják a falubeliek. Szóval van komatál. :) Erik nagyon szeret a klubba járni, múlt héten szerdán majdnem elsírta magát, hogy ő nem "holnap" akar menni babamamakubba, hanem most. :)))

A kertben egyébként ebben a szép időben sokat vagyunk kint, mind örülünk, hogy kiszabadultunk végre. Pakoljuk az utolsó fa-szállítmányt (hihi), összegereblyézzük a még őszről megmaradt száraz leveleket, én megmetszettem már a rózsákat is. Remélem, nem jön már nagy hideg rájuk! Az egyik helyi anyuka mondta, hogy itt a február a legnehezebb hónap, mert akkor már "lehúztunk" két hónap telet, már nem nagyon élvezzük ezt a befele fordulós időszakot, és mindenki csak a tavaszt várja. Most ez a februári tavasz nagyon jólesik, láthatóan pezseg az élet a faluban, "sokan" vannak az utcán is, lehet újra beszélgetni.

Ennyit mára, holnap korán kelünk, mert klubnap van. :) Jó éjt mindenkinek!

284. szín: Csicsói műjégpálya

Vasárnap reggel így nézett ki itt a Fő utca. Én fenékre estem, Csabit négykézláb csúsztattuk le egy lejtőn, hogy ne a kezemben kelljen vinnem a veszélyes úton. Ugyanaznap este Csabi elkezdett totyogni. Kezét az égre emeli, és koncentrál, hogy célba érjen. És persze örül magának és annak, hogy mi is örülünk neki. Csudapofa. :)))))

283. szín: Havazás

 Végre itt az igazi tél, és a fiúkkal ki tudtuk próbálni a Karácsonyra kapott szánkót is. Már múlt pénteken is esett rendesen, erre ma jött még egy kis pótlás. Remélem, egy ideig még nem olvad el, és párszor még ki tudunk menni szánkózni. Ebben a hidegben a tűzifánk is gyorsan fogy, ha egész télen ilyen időnk lett volna, lehet, hogy idáig már simán elhasználtuk volna azt a mennyiséget, amennyit az egész szezonra beszereztünk. Pelletből így is kell még vásárolnunk, mert az éjszakai fűtéshez azért kell még.

Én ebben a hidegben sokat sütök, leginkább kekszeket, muffinokat. :) Van egy citromos-mákos keksz receptem (vagy a narancskonyhából, vagy az ahogyeszikúgypuffadról), ezt variálgatom mindenféle ízekkel: gyömbérrel, mézzel, dióval, csokival. Most épp csokis-gyömbéres verzióban készül. El is neveztem "tarajos" keksznek, mert ahogy a kanállal kis formákat teszek belőle a tepsibe, mindnek lesz egy kis taraja.

A fiúkkal elég bezárkózott életet élünk mostanában, nem nagyon mozdultunk ki ebben a hidegben. Majd ha kicsit jobb idő lesz, sétálunk többet, meg hívunk vendégeket, megyünk látogatóba. Mondjuk múlt héten kétszer is voltak vendégeink, és Kőszárhegyen, Pesten is voltunk a hétvégén. Lehet, mégsem vagyunk annyira bezárkózva? Erik egyébként egyre barátkozósabb - legalábbis ha itthon fogadunk gyerek-vendégeket. Legutóbb két kislánnyal (egy 6 és egy 8-10 évessel) érkeztek látogatóink, és ő - jó házigazda módjára - nem velünk, felnőttekkel "lógott", hanem a lányokkal játszott, beszélgetett. Csabi is ezt tette, csak néha jött ki hozzánk ő is. Aztán amikor egyszer benéztünk hozzájuk, Csabi a kanapé tetejéről vigyorgott ránk! :-o
Csabi nagyon sokat kommunikál az utóbbi időben. Például egyre egyértelműbben jelzi nekem, ha ki kell cserélni a pelusát: legutóbb a szárítón lógó pelenkákat rángatta, aztán amikor odafigyeltem és rászóltam, hogy ne szedje le őket, elkezdte a saját ruháját ráncigálni. :) Fürdés előtt is nagyon aranyosan készülődik, a kád szélébe kapaszkodik, és a nadrágját lefelé húzogatja. Szavakat még nem nagyon mond, néha-néha fedezek fel egy-egy vau-vau-t, vagy Apát (de ezeket lehet hogy csak "belehallom" a gagyarászásába). A járáshoz már nagyon közel van. Stabilan áll kapaszkodás nélkül is, és néha lép is egyet-kettőt, de elég óvatos, gyakran inkább nem kockáztat, hanem leereszkedik a biztonságos mászáshoz.

282. szín: Folytatás

Szóval, ha Imi végigcsinálja a fegyencedzés programját, akkor például egykezes fekvőtámaszokat fog nyomni, fog tudni fél kézen állva "fekvőtámaszozni", és pokoli kockás hasa lesz. :) Az én férjemnek. :)

Kb. ennyi maradt ki a tegnapi bejegyzésből, mert Csabi hívott, aztán jól elaltatott.

Ma még az jutott eszembe, hogy elmesélem, hogy Erik nagyon szeret itt Csicsón sétálgatni, de nem a falu utcáin, hanem a kertek végében levő utakon. Nem gondoltam volna, de 1 km séta szinte meg se kottyan neki. Ma is egy jót mászkáltunk, Csabi közben a hátamon elaludt, mi meg elmentünk a sulihoz, aztán visszafelé megnéztük a lovakat és a Domb utca felől jöttünk haza.

Most este meg kekszet sütöttem (ma éppen diós-csokisat), és elgondolkoztam azon, hogy kekszgyárat nyitok, hogy a "tarajos" kekszem messzi földön híres legyen.:)))

281. szín: Egy hónap képekben, címszavakban

BUÉK! Kerek egy hónapja nem jelentkeztünk, most megpróbálom egy bejegyzésbe sűríteni az elmúlt hónap történéseit.

Még Karácsony előtt szervizbe került az autónk, és csak most kaptuk vissza. Szerencsére Karácsony körülre Apu kölcsön tudta adni az autóját, így a családi ünneplésekből nem maradtunk ki, csak azóta nehézkesebb kicsit az életünk. Imi kevesebbet tudott így dolgozni, nekem meg jobban át kellett gondolnom a bevásárlásokat. Mondjuk szerencsére Iminek most az ingatlanközvetítői OKJ vizsgájára és az ehhez szükséges szakdolgozatra kellett koncentrálni, szóval így is el tudta magát foglalni. Nade most végre mobilabbak vagyunk már, holnap megyünk is kicsit kirándulni. :)))

Itt is szinte tavasz van, különösen ezen a hétvégén. Ennek örömére ma végre kigyomláltam a ház előtti kiskertet. Már nagyon szúrta a szemem, hogy a faluban minden háznál olyan rendben van a "porta", csak nálunk ilyen gazos ez a kis földdarab. A spenótunk továbbra is gazos, arra ma nem jutott időm (de azt rajtunk kívül nem látja senki :))) ).

Még decemberben megint sikerült kicsit kifüstölnünk magunkat a cserépkályhával, úgyhogy most a cserépkályha helyett a kazánban szoktunk néha fával begyújtani, hogy kevesebb pellet fogyjon. Már egész jól megy mindkettőnknek.

Erik egyik legemlékezetesebb mondata akkor hangzott el, amikor a mosni való pelusokat vittük hátra, a mosógéphez. Így szólt hozzám: "Anya, majd én viszem a nagy zsákot, mert én vagyok a férfi!" Tanult néhány új szót is: bikakábel, hengerfej tömítés, fegyencedzés :))))

Csabi nagyon huncut, sokat vigyorog és ha valami olyasmire készül, amit nem szabadna, mindig hátrasandít ránk, látjuk-e mi történik éppen. Mindent megkóstol, ami a kezébe kerül (fadarabtól a mazsolán át a kulcscsomóig) és próbálja összeilleszteni a legókockákat. A napokban kijött a hatodik foga, már csak14 van hátra! Most már stabilan áll a két lábán kapaszkodás nélkül, kíváncsi vagyok, mikor szedi össze a bátorságát ahhoz, hogy el is induljon.

Az új évvel sportolásba is kezdtünk. Én futok, de most kicsit szüneteltetem mert az utóbbi két alkalommal túl meredeken induló útvonalat választottam és kicsit megerőltettem a térdem. Imi a fegyencedzést kezdte el. Ha végigcsinálja,...
Innen én folytatom (Imre), mert Zsuzsi szoptatás közben elaludt :), szóval nem tudom mit gondolt, hogy mi lesz, ha végig csinálom. Majd, holnap befejezi!