Ebben a jó időben az elmúlt napokban sokat voltunk kint a fiúkkal a szabadban. Nagyon élvezték ők is, én is (meg Ottó cica is) - sokkal könnyebb így velük. Múlt héten, amikor Móni és Ábel járt nálunk, már elkezdtük a kertészkedést: magokat ültettünk kis joghurtos dobozkákba annak reményében, hogy paradicsom, zeller és padlizsán palántáink lesznek majd belőlük. Hétvégén és tegnap Imi szőlőt metszett, én meg az ősszel-télen elgazosodott - kis jóindulattal veteményesnek nevezhető - földdarabkát kapáltam, így most már a spenót is kilátszik a gazból, és van szabad terület további zöldségek termesztéséhez. Ma retket és sárgarépát vetettünk. Erik a kapálást, Csabi a locsolást (és a sárban tapicskolást) élvezte legjobban. Én a napsütést. :)
Hétvégén Révfülöpön is jártunk négyesben, ott is elkezdtük kicsit rendbe szedni a kertet. A körtefát metszettük, avart söpörtünk, de sajnos nem volt sok időnk, a szombat délután érkező szélvihartól megijedtünk és hazaszaladtunk. (Megjegyzem: én vezettem Tagyonig, ott Csabi nyűgösködése miatt kellett átadnom Iminek a volánt)
Közben a harci sérülések is mindennapossá válnak. Tegnap Csabit megcsípte egy poszméh, nem vette jó néven az érdeklődést. Ma Erik fára mászás közben lehorzsolta a hasát, Csabi meg beleborult a ház előtti vízelvezető árokba. Ez utóbbinál azért eléggé megijedtem, de szerencsére úgy tűnik, nem szerzett komoly sérülést. Ennek és a ma szabadban töltött 5-6 órának köszönhetően ma este 7-kor el is aludtak a fiúk. :)
Az utóbbi napokat még egy nagy esemény tette különlegessé. Megszületett a fiúk harmadik, Zima ágon első unokatesója, a "kis" Veronika Ilka. Sándor, József és Benedek helyett idén ő hozta a tavaszt. :)))
