195. szín: beszélgetések

Mindig Nagymamám jut eszembe, ha egy síró kisgyereket látok. Empátiája nem hagyta nyugodni, ha egy kisgyermek bánatára az őt körülvevő felnőttek nem figyeltek oda. A révfülöpi strandon is gyakran "rendre utasította" a szülőket, amit ők sajnos ritkán fogadtak pozitívan. Talán az Ő empátiája él tovább Erikben is. Ő is mindig megáll és szóvá teszi, ha egy síró babát, gyereket lát vagy hall. Így volt ez a napokban is, mikor én vittem le a játszótérre, mert Zsuzsi (új:) fodrászhoz ment. Két nő jött szembe velünk egy babakocsit tolva, benne egy síró kisbabával, aki sírásán kívül, mozdulataival is próbálta anyja tudtára adni, hogy nem érzi jól magát. Erik megállt és figyelte az eseményeket velem együtt. Mikor odaértek hozzánk, valamit mondtam Eriknek vagy csak csúnyán néztem, mindenesetre az egyik nő (talán az anyuka) hozzánk szólt:
nő: sír a baba
én: miért nem veszitek ki a kocsiból?
nő: azért van a babakocsi, hogy benne legyen
én: de, ha kivennétek nem sírna
nő: ááá dehogynem!

Majd tovább mentek, mi meg szomorúan néztünk utánuk.
Sajnos sokszor látok olyan szituációt, ahol a szülők nem mutatnak empátiát gyermekük iránt.

Gondoltam megnézem a wikipédián ezt a szót: empátia.
Többek között ezt olvastam: Az empátia képessége nélkül az ember nem számít lelkileg teljesen kifejlett, egészséges személyiségnek.

Hogy ez az anyuka egyszer felveszi-e majd síró gyermekét? Nem tudom, talán.


Más:
hogy egy kis vidámság is legyen a végére. Sokszor mulatságos mondásokat hallok. Gondoltam ezeket majd megosztjuk veletek.

1. "Ott sincs tejfölből a kerítés" :)

194. szín: Költészet napja

A költészet napja alkalmából ezt a verset küldjük nektek.

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zuzmarásak.

Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-erdőt.

Tanulni kell mézet, diót,
jegenyefát és űrhajót,

a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,

tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,

ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.

Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell

193. szín: Értelem és érzelem

Nem a Dashwood lányokról szeretnék most írni Nektek. Erik az elmúlt hetekben nagyon sokat fejlődött, és erről jutott eszembe ennek a filmnek a címe. Számomra a legkedvesebb történet az utóbbi időszakból az, hogy elkezdte mondogatni - csak néha, ha "olyan" hangulatban van - hogy szeret. Például valamelyik délelőtt épp a pelusát cseréltem, fölé hajoltam, ő pedig azt mondta: "Sze!". Aztán magához húzott, átkarolta a nyakam és egy-két percig így ölelgetett. Azt hiszem, ez egy olyan sztori lesz, amit majd az unokáimnak is mesélgetni fogok. :)
A másik történet, ami eszembe jutott, az az, hogy megtanulta a nevünket, és néha Zsuzsinak és Iminek szólít minket. Azért persze ha baj van, akkor marad az Apaapaapaapaaaaaa! vagy Anyaanyannnnnyaaaaaa! :)

192. szín: Elhunyt Kopp Mária

Vannak olyan emberek, akiktől mindig jobb kedvem lesz. Kopp Mária is ilyen volt, csak pár interjút hallottam, láttam vele a rádióban, tv-ben, de az épp elég volt, hogy megkedveljem. Ma a Duna tv a Szerelmes földrajz című sorozat vele készült epizódjával emlékezett. Ami az általunk is kedvelt Balaton felvidéket (Dörgicse) mutatja be, az ő szemén keresztül. A videó tárban lehet, hogy megtaláljátok.
Szóval, igazából nem akartam semmi különöset írni, csak mégis meg kell itt emlékeznünk róla, föleg, hogy blogunk egyik fő témája a család! Mikor meghallottam a hírt, Nagy László verse jutott eszembe "Ki viszi át a szerelmet"? Aztán este a Lánchíd rádióban hallgattunk vele egy beszélgetést, amiben azt mondta, hogy ő már elmehetne főállású nagymamának, mert van aki "átviszi"! Végül nem nagymamának ment el...

Az alábbi linken lányának, Skrabski Fruzsinának az emlékezését találjátok.

http://mandiner.blog.hu/2012/04/04/ahanyan_igy_egyutt_vagyunk_mind_elmegyunk_kopp_maria_emlekere

191. szín: Politika

"Hát kérem szépen,
először is: ez még nem a végleges bizonyítvány - ez csak afféle lenyomat, amit ideiglenesen kiosztottak nekem. A többiek tényleg kikapták a bizonyítványt, de az enyémet föl kellett küldeni a minisztériumba, mivel tévedések derültek ki, amiket sürgősen orvosolni kell. Igen. Különben a bizonyítvány-ellenőrző és -kiegészítő konferencia foglalkozni fog az esettel, tanfelügyelői középülésen. Az osztályfőnök úr, mikor ideadta a bizonyítványt, beszédet tartott: kicsit zavarban volt, és tiszteltette a papát. Kérlek, kedves Bauer, mondta, légy szíves, közöld szüleiddel, miszerint sajnálatos tévedés történt bizonyítványoddal, hibás tételek csúsztak bele..."

(Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem)

Hogy Karinthy honnan tudta ezt előre? Én nem tudom, de szerencsére lezárult az ügy, eddig szóhoz se jutottam, csak figyeltem az eseményeket. Azt mindenképpen pozitívumként fogadhatjuk, hogy 22 év után megtört a jég és végre lemondott egy vezető politikus. Még 22 év és talán egész normális demokráciánk lesz! :)