222. szín: Kisfiú

Tegnap voltunk a 18 hetes ultrahang vizsgálaton, ahol egyértelműen kiderült, hogy Eriknek kisöccse, nekünk pedig kisfiunk lesz. A súlya a becslés szerint kb. 24 dkg, a feje átmérője pedig 4 cm. Délután, amikor elolvastam részletesen a leletet, Erik kíváncsiskodott, így aztán elővettem egy kis "zsonglőr-labdát", aminek kb. ekkora az átmérője, és mondtam Eriknek is, hogy a kistesónak kb. ekkora most a feje. Furi volt ezzel a tudattal kézben tartani azt a kis labdát. Egyébként minden rendben van vele: kicsi szíve 140-nel ver, a vizsgálat első perceiben csuklott párat, egyébként ficánkolt sokat. Már nyeli és üríti a magzatvizet, és a kis kezével is mutatta, hogy "Minden oké, Anya!". Ma este Erik altatása közben azon gondolkoztam, hogy ha elképzelem őt, akkor valahogy mindig egy ugyanolyan kisbabát látok magam előtt, mint Erik volt. Pedig biztosan teljesen más lesz. :)
Még a vizsgálat előtt egyébként féltem kicsit tőle, mi lesz, ha azt mondják, kisfiú: vajon csalódott leszek? Ha igen, akkor ezt ő odabent mennyire fogja megérezni? Aggódtam kicsit emiatt. Iminek nem voltak ilyen gondolatai, ő valahogy kevésbé érezte fontosnak ezt a kérdést. Aztán amikor kijöttem a vizsgálatról, annyira boldog voltam, hogy Imi azt hitte, kislány. Amikor mondtam, hogy kisfiú, meg is lepődött. No nem azon, hogy kisfiú, hanem azon, hogy én ennyire boldog vagyok ettől.

Közben Erik is készül a kistesó fogadására. Néha ölelgeti, puszilgatja a hasam, mutogatja neki az autóit meg a vonatait, és úgy gondolja, hogy a köldökömön fog kibújni az öccse. Egyre nagyfiúsabb. Mondókázik, dumál és egyre többet kommunikál a kortársaival is. Sokszor meglep minket azzal, mekkora étvágya van és milyen szókinccsel rendelkezik. Elkezdett udvariaskodni is. Van, hogy már nem "akar", hanem "szeretne" és egyszer azzal is meglepett, hogy egy egyszerű "Nem" helyett azt mondta: "Köszönöm, nem kérek."

Ma Palya Bea Születésdala is eszembe jutott a bejegyzésről, amit ő tett közzé a Facebook-on:

"EMBERÁLLAT - Írám harmicz-hat esztendős fővel Buda-Pesten, Lili lányom érkezését várván

Emberállat

Emlős leszek, lányt nevelek
Négykézlábra ereszkedek
Nem törődöm a fájással
Csak születő kisbabámmal

Nőstény vagyok, megfoganok

Emberagyat kikapcsolok
Alávet a vadállatom
Gondolatom nekiadom

Elragadnak ízek-szagok,
Félek, hogy most ilyen vagyok
Ösztön vagyok, testem vagyok
Hasam, mellem dinnye-nagyok

Megszokom majd hormon-énem
Lassan anya lesz belőlem
Elcsitúl a felfordulás
Könnyű lesz az ön-megadás

S hogyha megjön
szeptemberben
a szaladós nyár utáni
színes ősz
Úgy leszek majd
én is, mint a
fa töviben
elidőző
vemhességén
elmerengő
szelid őz"

221. szín: Szavak 2.

A festményt Erik és Zsuzsi készítették.

Augusztus végén írtam a legszebb magyar szavakról egy bejegyzést. Most öt olyan szóval folytatom, ami meghatározhatja boldogságunkat Bagdy Emőke szerint. Én a magam részéről egyet értek vele.
"Az örömkereső utat öt kulcsszóhoz kapcsoljuk: kacagás, kocogás, lazítás, érintés és segítés." írja Bagdy Emőke könyvében.
Én mind az öt tevékenységet próbálom tudatosan gyakorolni. Az elsőben Erik sokat segít nekünk :), vasárnap óta reggelente járok kocogni (egy szuper kis futópályát építettek nyáron a szemben lévő parkban és még kültéri kondigépek is vannak), ami a lazítást illeti a fizikai sokkal könnyebben megy, mint a szellemi, az érintés Zsuzsi és Erik részéről mindennapos és nemsokára jön a kistesó is :) (a hordozás is nagy segítséget nyújtott és fog nyújtani ebben!) és a segítés is tényleg örömöt okoz. A napokban egy vak lánynak segítettem elmenni a trolli megállóba, majdnem rossz irányba vezettem, de szerencsére jobban képben volt mint én! Csak az volt kicsit furcsa, mikor viszláttal köszöntünk el egymástól. Ma délután pedig Apuval találtunk egy laptopot egy kávézóban és már vissza is adtam a tulajdonosának, aki nagyon örült neki én meg kaptam egy üveg bort :).

Már egy jó hónapja szeretnék két könyvet ajánlani nektek:

Bagdy Emőke: Hogyan lehetnénk boldogabbak? (ebből idéztem fent)
Feldmár András: Ébredések

Jó olvasást!
Ha nem szeretnétek megvenni szívesen kölcsön is adom őket.

220. szín: Szabadság

Az utóbbi időben igyekszünk már tudatosan felkészíteni Eriket is arra, hogy kistesója lesz, ő lesz "A NAGY". Nyáron magától is nagyon sokat fejlődött. Egyre többet evett-ivott és ezzel párhuzamosan egyre kevesebbet szopizott. Mostanában már csak este és reggel igényelte, akkor is csak rövid ideig, inkább az összebújás mint a tejci miatt. Ma öcsém jött át hozzánk dumálni kicsit, és Imivel úgy döntöttünk, ma megpróbálja ő (mármint Imi, nem az öcsém :) ) elaltatni Eriket. Jelentem, ez az első próbálkozás sikeres volt! Az jutott eszembe, mekkora szabadság zuhant hirtelen a nyakamba: akár elmehetek itthonról este is!