A napokban párszor felkötöttük magunkra Eriket, mint azt az előző bejegyzésben is olvastátok. Én voltam vele vásárolni, Imi pedig az esti séták alkalmával hordozta. A tegnapi és mai nagy hőségben csak az erkélyig merészkedünk, kendő nélkül, és azt is csak este, de gondoltam, leírom milyen tapasztalataink voltak eddig a kendőzéssel.
Ha felkötjük magunkra Eriket, pár perc múlva teljesen összeizzadunk, de nem vagyok benne biztos, hogy Eriknek ez rosszabb, mint az, ha nem bújhat hozzánk. Még ebben a nagy melegben is sokkal nyugodtabb, lazább akkor, amikor az ölünkben, vállunkon, hasunkon fekszik, alszik vagy a kendőben visszük. Mindenféle izzadástól függetlenül. Éjjel pedig rendszeresen arra ébredek, hogy szorosan odabújt hozzám, ennek hatására meg persze nem csak az izzadság, hanem még a tej is csorog. :) Azt sem tudom, hogy egy babakocsiban, amiben sok a műanyag, nem izzadna-e meg a háta ugyanúgy, mint így, a 100% pamut kendőben a hozzánk simuló hasa. Így legalább pontosan tudom, mennyire van melege. :) Ti mit gondoltok erről, babakocsival milyen tapasztalataitok vannak?
Az emberek reakciói elég vegyesek. A kendőben majdnem szemmagasságban van, szóval mindenki észreveszi. Legtöbben áradoznak, hogy milyen édes, milyen pici és milyen aranyosan alszik a kendőben (persze leginkább a nők, szóval nem is tudom jó lesz-e így, hogy Imi is hordozza :)))) ) Megkérdezik, mennyi idős, de volt, aki arról érdeklődött kap-e levegőt, szeret-e a kendőben lenni. Ez utóbbi kérdéseket nem is értem. Egyrészt ha látszik rajta, hogy éppen jól érzi magát, miért kérdés, hogy szeret-e ott lenni, másrészt meg miért hordoznám a gyerekemet, ha tudom, hogy fulladozik? Azt egyébként egész konkrétan tudom, hogy nem fulladozik, mindig érzem ilyenkor, ahogy a levegőt veszi - nyugodtabban és egyenletesebben mint néha az ágyban. Volt, aki sajnálkozott, hogy biztos nagyon melegem van, dehát nekem most nem ez a fontos, és meleg van amúgy is, akár hordozom őt, akár nem. És találkoztunk már olyannal is, aki ugyan nem szólt semmit, de a tekintetén látszott, hogy teljesen hülyének tart, vagy még rosszabbakat gondol rólam. Na, ők nem nagyon érdekelnek. :)
Erik 6 hetes lett, nagyon gyorsan fejlődik. Már egész ügyesen tartja a fejét és így sokkal könnyebb mászkálni vele a hordozókendővel. Ma mérlegelés is volt 4,7 kg körül van :), úgyhogy lassan meg kell tanulnunk hátul hordozni.
Ez egy búcsúztató bejegyzés Pistinek (Zsuzsi teknősének), aki ma sajnos elpusztult :(, mikor este hazaértünk Kőszárhegyről holtan találtuk az akváriumában. Zsuzsi mondta, hogy írjuk meg a blogon is, mikor gondolkoztam mit írjak beugrott a Pop, csajok, stb... című film és én is csináltam egy ötös listát. Az öt legjobb dal, ami eszembe jutott a halálról.
Erik 3,5 hetes és elérte a 4 kg-ot :) Már egyre bátrabban kimozdulunk a lakásból. Hétvégén voltunk autózni és a hordozókendővel is sétálgatunk. A kendő kötés még mindig kicsit nehezen megy, de fejlődünk! Ami a lényeg, Erik élvezi és mindig jókat alszik benne, még ebben a melegben is.
Tegnap védőnőnél és gyerekorvosnál jártunk, és Erik meglepő eredményt produkált a "hivatalos" mérlegelésen: 3720 g! Éreztem én eddig is, hogy egyre nehezebb tartani, meg a konyhai digitális mérlegen láttuk is, hogy hízik a kisfickó, de hogy ennyire!?! Még mindig olyan kis formás gyerkőc, egyáltalán nem tűnik túl kereknek. Egyébként a doki néninél nagyon ügyes volt. Minden más gyerkőc sírt, hevesen tiltakozott, de ő békésen tűrte a tortúrát. A súlyán kívül megmérték a magasságát is (ez most 54 cm), és a doktor néni meghallgatta, megnyomkodta, tornáztatta rendesen. Erik annyira "laza" volt, hogy még le is pisilte a vizsgáló asztalt. Nagyon büszkék voltunk rá. :)
"A japán szamurájok hét lélegzetvétel alatt hozták meg döntéseiket. Ha ennyi idő alatt nem jutottak dűlőre, akkor félretették az ügyet és mással kezdtek foglalkozni, mivel úgy vélték, hogy vagy a feltételek, vagy ők maguk még nem értek meg a döntésre."
"A civilizáció azon a napon fog elkezdődni, amikor az, hogy az újszülött babák jól érezzék magukat, mindennél fontosabb lesz." mondta Wilhelm Reich osztrák-amerikai pszichiáter és pszichológus. Ő 1957-ben meghalt, hogy azóta elkezdődött-e a civilizáció azt döntse el mindenki maga. Hogy mi Zsuzsival mennyire végezzük jól a dolgunk, az majd biztosan kiderül pár év(tized) múlva. De igyekszünk :)
Vagyis az élet egy tombola, énekli a Manu Chao. Sajnos a nyerő számot már megint a németek húzták ki. Így egy kicsit nekem véget is ért a világbajnokság, újabb 4 évet kell várni. De élmény volt látni Maradonát a kispad mellett is. És a kritikák ellenére szerintem nem volt rossz ez az Argentin válogatott. Kár, hogy már a nyolc között találkoztak ezzel a nagyon jó német csapattal. Most ezt húzták a tombolán :(, majd legközelebb.
Jó meleg van mostanában, és ettől minden evésnél jól összeizzadunk Erikkel - ennek ellenére nincs is jobb, mint amikor látom, hallom és érzem, hogy olyan jóízűen eszik, hogy megszűnik minden más. Még nekem is megszűnik minden rajta kívül: ma megpróbáltam megnézni a Grace Klinika múlt heti részét, de nem tudtam odafigyelni, miközben kicsi fiam úgy hozzám bújt.
Ma először kint voltunk Erikkel az utcán! Nem csak az erkélyen, a fotó még vasárnap készült, amikor vártuk a Dédnagyapát :)
