Negyvennegyedik szín (koncert, búcsú?, múltidézés)

Múlt heti bejegyzésem alkalmával elkalandoztam a youtube-on a Kispál számok között. Felbuzdulva gyorsan utána néztem, hogy hol lesznek még koncertek az augusztusi szigeti búcsú előtt. Szerencsére találtam is egyet május 28-ra (azaz mára :) a Belvárosi Fesztiválon.
Most épp innen értem haza. Sok gondolat kavarog a fejemben, de azért megpróbálom összeszedni őket. Végül egyedül mentem el a koncertre, mert úgy döntöttünk, hogy Zsuzsinak a 9.! hónap elején már nem biztos, hogy jól esne másfél óra ácsorgás, nyomakodás. De engem azért elengedett :)
Először, ami a fesztivált illeti az egész belváros tele emberekkel, "kaja, pia, nők", hogy egy klasszikust idézzek! Ebből én már szigorúan csak két sörrel vettem ki a részem! És végre úgy éreztem, hogy egy jó városban és egy boldog országban élek.
Aztán jött a koncert ismert dallamok, libabőr, emlékek. Jó volt hallgatni, nézni a 18-20 éveseket, hogy ugyanúgy élvezik a zenét, mint ahogy 10-15 évvel ezelőtt én is. Mintha olyan öreg lennék :), de már mégse volt olyan, mint régen. Talán épp itt az ideje, hogy véget érjenek a "20-as" éveim így 30-31 évesen!
Kezdődik az új évtized, nekem is, de nem bánom, sőt nagyon élvezem :)

Fotó: sziget fesztivál(nélkül)

Negyvenharmadik szín (Kispál és a Borz)

Tegnap hallottam Lovasi Andrástól a Fábry showban, hogy szögre akasztják a gitárt a zenekarral. Az idei szigeten lesz az utolsó koncert. Ezen én már valószínűleg nem veszek részt.
Hát úgy tűnik ez a nap is eljön. De legalább nem lesznek nosztalgia zenekar :)
Búcsúzásul itt egy kis múlt idézés :)
Akkor, 2002-ben a Pecsában én is ott voltam, jó rég volt...
"Jó kis hatásos vége volt, mi? Bírjátok még?" Biztos jó kis hatásos vége lesz, bár még bírnánk :)

Ezt is találtam: Én is szeretnék...
Na még egy kis mulatós a végére!

Negyvenkettedik szín ( készülődés )

Ezt olvastam egy másik blogon: Az emberi élet törvénye, hogy ahhoz, hogy kiteljesedjünk, meg kell tanulnunk használni a tárgyakat és szeretni az embereket ... és nem szeretni a tárgyakat és használni az embereket. (Maria Montessori)

Mi most megtanulunk használni egy új tárgyat és szeretni a gyermekünket :)

Negyvenegyedik szín (a bölcső)

Tegnap jöttem rá, hogy nem is írtam még, mi volt a diabetológus orvosnál. Szerencsére - mivel a pici jól van, pont akkora, amekkorának kell lennie, kicsi szíve, a lepény és a köldökzsinór is működik ahogy kell és én is jól vagyok, nem hízok, ráadásul már a 34. héten vagyunk - nem kapok inzulint. Huh, ennek nagyon örülök ám! A reggeli magasabb értékek elkerülése érdekében azt kérte a doktornő, hogy reggelihez egyek csalamádét vagy savanyú káposztát vagy más savanyúságot és reggeli után sétáljak egy fél órát. És ez úgy tűnik, működik, mert amióta ezeket az utasításokat követem, a reggeli után 1 órával mért értékek 1 egésszel kevesebbek, mint előtte. Szóval ugyan a keddi vérvétel eredménye még mindig magas, 7,9 volt, nagyon bízom benne, hogy ez volt az utolsó ilyen magas érték, és jövő héttől visszatérek a megengedett cukorszint alá. :)

Éééééés, tegnap este megérkezett hozzánk a bölcső, amit Erik az első néhány hónapban - reményeink szerint - használni fog. Nagyon szép, ott áll az ágyunk mellett, és nagyon jól esik úgy ébredni reggel, hogy azt látom meg először. :) Mariannéktól kaptuk kölcsön, ezúton is köszi!

Negyvenedik szín (Babaváró)

Ma is voltunk a Babaváróban, ami egy olyan hely, ahol előadásokat tartanak természetesen a babákról és a szülésről. Többek között a szülésznőnk (Gabi) csinálja. Ma az újszülöttek fizikai szükségleteinek ellátásáról volt szó. Sok jó tanáccsal láttak el minket. Lassan vége az elméleti felkészülésnek és jöhet a gyakorlat :)
Azt vettem észre, hogy bármihez kezd az ember, komoly elvárásoknak kell megfelelni! Kivéve egy dolgot, a gyermekvállalást. Gyereke bárkinek lehet. Az eredményt látjuk a világban...
A múltkori előadáson az egyik kismama, aki pár hét múlva fog szülni, azon értetlenkedett, hogy-hogy a szülés hatással van a babára is. Mondtam neki, hogy mégiscsak ott van "szegény" gyerek is, hiszen ő születik meg. Erre hülyén nézett :(
Hogy mi lesz a gyerekével, hát én nem tudom...

Harminckilencedik szín (pocakrajz)

Tegnap pocakfestést rendeztünk Timivel. Szép virágokat, pillangókat rajzolt a hasamra, Imi pedig lefotózott. Néhány képet láthattok itt. Erik közben néha mocorgott, rugdosott, én pedig csak ültem, és figyeltem, ahogy egyre mintásabb a hasam - igaz, a köldököm alatti területet csak tükörből és később a fotókon láttam én is. :)
Remélem, tetszik Nektek is. Azt tervezzük, csinálunk még egy ilyen akciót, akkor majd jobban megválasztjuk a helyszínt és másféle mintákat próbálunk ki.

Harmincnyolcadik szín (utánam a hírözön)

Mostanában elmaradtak a tudósítás-jellegű írásaink, ezért arra gondoltam, most leírom, mik is történnek velünk mostanában. Persze kismama-szűrőn át. :)
A diétát csinálom és szeretem a változatos kajákat továbbra is, de sajnos a labor szerinti vércukorszintem már múlt héten is 7,2 volt, most meg 8. :( Ez nem jó, és bár a kézi mérővel 7 alatt maradtam, jövő kedden diabetológus orvossal is beszélnem kell. Mindenesetre a dietetikus azt mondta, ne aggódjak, mert nagyon szépen csinálom a diétát, és biztosan rendben lesz minden. Hát, ebben reménykedek én is.
De vannak jobb, szebb híreink is. Voltunk a szülésznőnk által szervezett szülésfelkészítő kiscsoportos foglalkozásokon. A legutóbbin a szülésről volt szó, és arról, Imi hogyan segíthet majd közben. Próbálgattuk, hogyan masszírozhatja majd a hátam-derekam - ez nagyon jól esett. :) Persze újból végigvettük a szülés teljes folyamatát, és amikor oda jutottunk, hogy a picikét a pocakomra teszik miután megszületett, megint elérzékenyültem. Nem tudom, mi lesz majd, amikor "élesben" történnek az események, de abban biztos vagyok, hogy könnyek (persze örömkönnyek) nélkül nem ússzuk meg. :) Már nagyon várom...
Elkezdtünk készülni a szülés utáni időszakra is, tegnap voltunk hordozókendő tanfolyamon. Itt - amellett, hogy meghallgattuk, milyen pozitív lelki, szellemi és ortopédiai hatásai vannak a hordozásnak - megtanultunk két kendő-kötési módot, amivel akár az első naptól hordozhatjuk Eriket, és egyet, amivel a várandósság utolsó heteiben a pocakomat tudom "tartani".
Ja, és a kis horgolt takaró is majdnem kész, csak az utóbbi egy-másfél hétben kicsit lusta voltam, így nem nagyon haladtam előre. De nemsokára megmutatom itt is!

Harminchetedik szín (Utazás/Pécs)

Harminchatodik szín (2/3)

Ma eldőlt az utolsó mandátum sorsa is, a XIII. kerületben. Az új ellenzék nyerte, egy olyan jelölttel, ami számomra előre jelzi, hogy sok itt még a probléma, ha egy ilyen embert megválasztanak. Hogy miért, hát én nem tudom...
De szívesen megkérdezném a szavazóktól.
A képet a 41-es villamosról csináltam és véletlenszerűen kb a parlament kétharmadánál van a lámpaoszlop, ezért jutott eszembe ez a téma.
Ami a 2/3-ot illeti, hogy mit kezd vele a Fidesz az majd kiderül, én pozitív változásokat várok. Nem csak tőlük, hanem attól is, hogy ennyi ember akart változást. Bízom benne, hogy lassan belátjuk, hogy együtt könnyebb , mint egyedül. Ha ez sikerül akkor van remény a változásra.

Új évtized, új remények, talán csalódások nélkül!

Ja, és majd elfelejtettem: Lehet Más ;), ha akarjuk!