190. szín: Föld órája

Föld óráját tartunk.

189. szín: Hétköznapok

Erik ma ebben a szerelésben riogatta az embereket :). Zsuzsihoz hasonlóan elég érzékeny a szeme az erős fényre, ezért vettünk neki egy napszemüveget.

Márai Sándor: SanGennaro vére című regényét olvasom éppen, ebben olvastam: "A halas is tevékeny. A valóságban nem igazi halász ő, mert Pozzuoliban a törzsökös halászok nem is engedik az ilyen gyöszmékelő embert közel a csónakhoz, ..."

Hogy mit jelent ez a "gyöszmékelő", hát én nem tudom! Ha valaki sejti, árulja el nekem is :)

188. szín: Utazás

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én nem szeretek egyedül aludni! Ezért inkább bejegyzést írok és a Richard Nixon-merényletet nézem a tv-ben. Hogy miért gondolják azt, hogy eközben érdekel engem a szájhigiénia és a szempillaspirál, "hát én nem tudom..."

Még régebben akartam ajánlani egy könyvet, amit mostanában olvastam, csak mindig elfelejtettem. Na most eszembe jutott: Laár András: Kiderülés

Jó olvasást :)

187. szín: Ősök, hősök, márciusi ifjak

Ma a képen látható "márciusi ifjúval" nagy túrát tettünk ebben a szép tavaszi időben. Azt hiszem, kevesek mondhatják el magukról, hogy szinte minden párt rendezvény-helyszínén megfordultak. Hát, mi igen, bár azt nem mondhatjuk, hogy túl sokat hallottunk volna a beszédekből. Az autóval a Batthyány térnél álltunk meg, és gyalog mentünk át a pesti oldalra az Erzsébet-hídon. Először a Nemzeti Múzeumhoz mentünk, ahol az ünnepségnek már vége volt, így Erik meg tudta nézni a múzeum oszlopait és az Arany János szobrot is. Az előbbit megpróbálta átkarolni, utóbbit csak leste a talapzatról, akkor készült a kép.
Innen ebédelni indultunk, de ehhez elsétáltunk egészen az Oktogonig. Egy török étkezdében ettünk, Eriknek nagyon ízlett a zöldséges csirke, csak amikor véletlenül egy csípős falat került a szájába, mondta nekünk, hogy "Hűűű, hűűű". Ebéd után elsétáltunk a Kossuth térhez, de mielőtt megnéztük volna az ünneplő lengyel-magyar tömeget, tettünk egy kis kitérőt a Duna partra, mert Erik folyamatosan azt kántálta Imi hátán, hogy tejci-tejci-tejci! A parton persze elterelődött a figyelme, úgyhogy szopizás előtt Imi még csinált pár fotót. Az alsó lépcsőkön egyensúlyozott, "szabad" kezével pedig Eriket tartotta, hogy ne másszon bele a vízbe. Mindeközben én napoztam és modellt álltam. :) Mikor visszamentünk a térhez, Erik már elég fáradtnak tűnt, és mindenáron szét akart szerelni egy biciklit, úgyhogy elindultunk hazafelé. Az Erzsébet hídhoz épp az ottani rendezvény végére értünk, így könnyen átjutottunk Budára, bepattantunk az autóba és irány az Etele út. Erik gyorsan bevágta a szunyát, mi felpolcoltuk a lábunkat és ittunk egy kávét.

186. szín: Vasárnap

Felfogadtunk egy kis házi fényképészt :). Készített is rólunk egy sorozatot, de mivel nem voltunk épp "szalonképesek" ezt most inkább nem adjuk közre. De Erik az eredménytől függetelenül nagyon élvezte a fotózást!
Azért vettem elő az állványt, hogy lefotózzam Zsuzsi saját készítésű ékszereit. Amiket megtaláltok a "Meskán". És mivel Erik olyan nagy szakértelemmel vizsgálgatta az állványt, raktam rá neki egy gépet is! A többi meg már ment magától.

185. szín: Kiscsillag

A fent látható lemezt mostanában naponta kétszer háromszor meg kell hallgatnunk. Ugyanis Eriknek ez lett a kedvenc lemeze. Nem épp gyerekdalok vannak rajta, de hát mit lehet tenni ez "fogta" meg :). Mindig sokat hallgattunk vele zenét, de eddig szívesen meghallgatta azt, amit mi raktunk be a lejátszóba. Na ez most megváltozott! Nem lehet meggyőzni arról, hogy másik lemezt is lehet hallgatni, csak ezt akarja. A borító belső oldalán a zenekar tagjai vannak, talán ez alapján "bácsinak" hívja a lemezt. És kitartóan képes keresni, ha megpróbáljuk eldugni előle. Ugyanis mi már kicsit unjuk Zsuzsival, bár jó kis lemez (ajánlom mindenkinek), na de minden nap többször is!
Az első dal a kedvence, az Állnak a férfiak című.

Algás palástban, országalmával
A tengerből kijött egy király
Sörrel kezében, a többiek közé
A bolt elé, a napra áll...

A harmadik sornál mindig nagyon megörül, hogy felismeri a sör szót, és lelkesen mondja nekünk :) Két ital nevét tudja már kimondani: sör és bor. Pedig nem vagyunk valami nagy "alkoholisták".

Hogy mikor fogja megunni, hát én nem tudom...

184. szín: Esti mese

Nem Pinokkióról van szó, a kép csak illusztráció. A napokban fényképeztem. Annak örültem, hogy a keleti fekvésű lakásunkba délután is így besüt a nap a szemben lévő ház ablakainak köszönhetően :).
Szóval az esti mese amiről akartam írni. Lefekvés előtt amíg Zsuzsi bepelenkázza Eriket én egy kis árnyjátékkal szoktam szórakoztatni. A földön lévő kislámpa a kezeim árnyékát épp Erik fölé a plafonra rajzolja. Mivel még nem vagyok profi ebben a "szakmában", így a két főszereplő, két kacsa lett, mivel őket a legkönnyebb megformálni a kezünkkel.
Bámulatos, hogy egy kisgyermek, milyen világot képes teremteni maga köré, akár két egyszerű árnyékból is. Annak ellenére, hogy látja is a kezeimet és azt is, hogy én "is" beszélek, néha majd felmászik a plafonra, hogy ő is részt vegyen a történetben! Végül pedig, ha a kacsák elrepülnek Ő is integet nekik :).