2013. május 31., péntek

256. szín: Paleo péntek

Kb. 2-3 hete kezdtük el olvasni Szendi Gábor Paleolit táplálkozás kezdőknek című könyvét. Már korábban is kacérkodtunk a gondolattal, hogy kipróbáljuk a paleolit étrendet, és most, a könyv hatására jutottunk el a tettekig. Reggelire sütöttem paleo-kenyeret és készítettem sárgarépa-krémet. És persze ettünk tarját, kolbászt is. Ebédre sárgarépa-krémleves volt, és spenótos csirke-curry. Uzsonnára muffint sütöttem még szerda este, de abból mára már alig maradt. :) Vacsira a reggeli maradékát ettük.
És hogy mik a tapasztalatok? Nekem ízlett a menü, talán csak a paleo-kenyér volt furcsa. Iminek az ebéd ízlett, de most épp nem érzi magát egészen jól. Azt nem tudjuk, hogy ez a mai menütől vagy a CT-hez megivott kontrasztanyagtól van. Erik kommentje elég egyértelmű volt: "A cici a legjobb!" Nem evett semmiből, úgyhogy legközelebb neki mindenképpen gondoskodni kell egy "B" tervről.
Úgy tervezzük egyébként, hogy egyelőre péntekenként tartunk paleo-napot, közben pedig igyekszünk visszafogni kicsit a finomított cukor, gabona és tejfogyasztást. Hogy Eriknél is nagyobb sikerünk legyen megvettük Mezei Elmira Paleolit finomságok gyerekeknek című könyvét. Majd beszámolunk az eredményekről!

2013. május 27., hétfő

255. szín: Május vége


Már május vége van, de ebben a hónapban nem kényeztettünk el Benneteket a bejegyzésekkel és a képekkel. Most már késő van, így ma sem fogok túl sokat írni, de tegnap eldöntöttem, hogy mindenképpen leírom Nektek, hogy nagyon örülök, hogy anno, amikor Erik megszületett, vettünk egy hordozókendőt és megtanultuk, hogy kell használni. Csabi ugyanis tegnap nem volt túl jó passzban, náthás, köhög, és tüsszög még most is kicsit. Így aztán a napot gyakorlatilag ölben töltötte: hol a karomban cipeltem, hol a hátamon vagy a képen látható kölcsönzött karikás kendőben szundikált. Csak kendőben tudott aludni, mert ha letettem, a köhögés egyből rájött és vagy felébredt rá vagy elaludni sem tudott. Mára már sokkal jobban van, és biztos vagyok benne, hogy sokat segített az is, hogy folyamatosan testközelben tölthette a tegnapi napot.


Eriknek persze hiányoztam is emiatt, ma este így fogalmazta meg közelség iránti vágyát:
"Én csak megláttam a cicit és úgy gondoltam, hogy de jó ennek a Csabinak. Én is akarok szopizni!"

2013. május 7., kedd

254. szín: Együtt

Már régóta töröm a fejem azon, hogy írok egy bejegyzést az együtt- és külön alvás általam tapasztalt előnyeiről és hátrányairól. Nem ígérem, hogy elfogulatlan leszek, tudjátok mind, hogy imádjuk, hogy a gyerkőcök velünk alszanak, de Csabival úgy alakult, hogy egy rövid ideig külön altattuk, így most már le tudom írni azt is, nekem miért nem jön be az a módszer.
Valamikor Csabi 2 hetes kora körül döntöttünk egyébként úgy, hogy ideiglenesen kirakjuk őt a "fészekből". Ennek oka az volt, hogy akkor még nagyon sok tejem volt és éjszaka dőlt is rendesen, így két alkalommal megesett, hogy szegény Csabit félálomban jól "megtömtem", ezért reggel óriásit bukott (szó szerint sugárban jött ki a felesleg). Azért, hogy jobban tudjam kontrollálni, mennyit eszik éjjel, egy időre kiraktuk őt a bölcsőbe, és minden alkalommal, amikor felébredt, kivettem onnan, kivittem a nappaliba és ülve szoptattam.
És akkor nézzük, miért nem jött be nekem ez a módszer. Mire észrevettem, hogy a bölcsőben fekvő gyerkőc éhes, már sírt, és teljesen felébredt, így aztán nem csak a szoptatással telt az idő, hanem előtte meg kellett nyugtatnom, utána pedig vissza kellett altatnom őt. Emiatt mindketten (sőt, volt, hogy mind a négyen) sokkal többet voltunk fönt éjjel, így napközben is fáradtabbak voltunk.
Szerencsére a tejáradat már rég a múlté, így Csabi néhány nap után visszakerült az ágyunkba, és az éjszakáink is nyugodtabbak lettek. Reggelente arra ébredünk, hogy Csabi gagyarászik és vigyorog közöttünk, éjszaka pedig mindig hozzám érinti a kis kezét vagy lábát. Újra félálomban szoptatom éjszaka, és így közben is tudok pihenni. Csabi pedig eszik, alszik és gyarapszik rendesen. Attól sem kell félnem, hogy elfogy a tej, mert az éjszakai szoptatással hosszú távon biztosítva van a megfelelő prolaktin-szint.
Amit még meg szeretnénk oldani, az az, hogy Erik újra velünk alhasson - ha akar - mert érzékelhetően hiányzik neki a testközelség. Nappal is sokkal gyakrabban bújna, mint amennyire a tesó miatt lehetősége van, imádja, ha valamelyik hordozó eszközben magunkra kötjük, de éjszakánként is gyakrabban ébred fel még, mint a Csabi születése előtti időben. Remélem, ha újra mellettem szuszoghat éjszaka, akkor könnyebbek lesznek a nappalaink is.
És a végére néhány adat: Csabi vasárnap volt 2 hónapos, és a mai hivatalos mérlegelésen 6310 g és 60,5 cm lett az eredmény. Nagyon sokat mosolyog, "beszél" és egyre nyugodtabb.