Erik már majdnem 2 hete mászik, de ezzel nem elégszik meg. Mostanában mindenre felkapaszkodik, leül a sarkára, vagy a két lába közé, néha pedig kirakja oldalra a fenekét, így próbál leülni. Kapaszkodás közben mostanában már néha a térdét is kinyújtja, de azért még nem egyenesedik fel, csak erősíti a lábait. Elkezdték érdekelni a kanapén, asztalokon, szekrényeken levő tárgyak is, és ha közel kerül valamihez üdvrivalgással jelzi, hogy mennyire örül (gondolom nem lesz ez mindig így, később majd biztos hallgat ilyenkor, nehogy idő előtt kivegyük a kezéből az épp megszerzett kincset). Persze a mászásban már nagyon ügyes. Ha egyedül érzi magát, pillanatok alatt oda tud jönni hozzánk, hogy hasra vágódva, vagy a nadrágunkat rángatva jelezze: "Vegyél már fel!" Hétfőn megint babakoncerten voltunk a MÜPÁban, ott is elcsábította a kalandvágya: nekiindult a lépcsőknek, és egy lépcsőfokot sikerült is leküzdenie! Na nem olyan normál magasságút, hanem csak egy kb. 10 centiset, de azért lépcsőfoknak lépcsőfok volt!
Mindeközben én nagyon várom már a tavaszt. Erik akkor alszik a legjobban, ha kimegyünk kicsit a szabadba, de nagyon tud ordítani, amikor felöltöztetem. Ha meg nem megyünk ki és nem alszik eleget, akkor nyűglődik, semmi sem jó neki. Szegénykém, neki is rossz lehet, de én sem szeretem ezt így. Szóval jó lenne már, ha elég lenne csak rádobni valami kis pulcsit meg nacit, felkapni a hátamra, aztán menni!
Erik már a házimunkában is segít nekünk:
mos
és tereget :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése