Persze egész más minden, mint az Etele úti panelban volt: a zajok, az illatok, az éjszakai sötétség. Ott kisebb-nagyobb panelkutyusok, itt kisebb-nagyobb bogarak, pókok, legyek és cicák. Ott azért nyitottunk ablakot, hogy kicsit hűvösebb legyen, itt azért, hogy kicsit langyosabb levegő jöjjön be. Még sorolhatnánk.
Azóta két nap telt el, kezdjük elrendezni a dolgainkat. Első nap a konyhát pakoltam ki, most már a fürdőszoba is egész otthonos. Ma délelőtt lett tévénk és internetünk, így Imi tud már meccseket is nézni, én meg facebook-ozni. :) A helyiekkel is kezdünk megismerkedni. János bácsi, aki itt született, mindent tud a falu történetéről, Iminek már sokat mesélt (és a borát is megkóstoltatta vele). A "Vegyesbolt" és a kocsma persze egy épületben és egy kézben: a polgármester és családja működteti mindkettőt. A szomszédokkal egyelőre nem sokat beszéltünk, de mindketten szimpatikusak így elsőre. Nemsokára az ovit is fel kéne hívnunk. Mint azt a kábeltévé szerelőtől megtudtuk, a kiscsoportot idén 12-en kezdik el, így szerencsére nem kell attól tartanunk, hogy jövőre, a kötelezővé tett ovi miatt óriáscsoportba kerül majd Erik.
És hogy a fiúk hogy veszik az akadályt? Egyelőre úgy tűnik, mindketten élvezik: Erik a teret, a friss levegőt, az állatokat (4-5 cica rendszeresen az ajtónk előtt ülve lesi, mikor adunk nekik egy kis kaját), Csabi a füvet. Neki egyébként épp az utóbbi egy hétben bújt ki az első két foga, és most már egész szabályosan mászik.
Hát, egyelőre ennyi. Hamarosan újra jelentkezünk, Imi egy képes beszámolót is készít majd a faluról, hogy ha meglátogattok minket, tudjátok, hova jöttök. Szívesen látunk mindenkit, aki rászánja magát az utazásra. És ha nem akartok autóval jönni, gyertek Zánkáig vonattal, onnan felfuvarozunk Titeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése