Eriknek tegnap volt a névnapja, az első, és tegnap lett 11 hónapos is. Jó kis napunk volt, délelőtt Emivel találkoztunk az Allee-nál, tőle kapta a képen látható tűzoltóautót. Míg mi jó nagyot beszélgettünk, Erik kergette az itt-ott felbukkanó galambokat.A délutáni alvás és némi játék után újra útra keltünk, és ettem Erik egészségére egy finom fagyit. Hazafelé megálltunk a játszótéren, Erik nagyon élvezte a hintázást, rikkantgatott és hangosan kacagott.
Ma piknikezni voltunk a Kopaszi gáton Judittal, a nővérével és Mónival, meg persze a gyerkőcökkel: Ábellel, Mátéval és Lilivel, Máté unokatesójával. Amint odaértünk, elkezdett zuhogni az eső, de szerencsére sikerült időben tető alá menekülnünk, így nem áztunk meg. Az eső nem is tartott sokáig, negyed óra múlva már az egyik kávézó teraszán bodzás limonádét szürcsölgettünk. Fél 7 körül értünk haza Erikkel, aki nagy meglepetést tartogatott estére: kapaszkodás nélkül lépett felém, és ezt a mutatványt többször is (Iminek is) megismételte. Nincs már messze az az idő, amikor szaladgálni kell majd utána...
Arra gondoltam, pontokba szedem, miket tud/szokott csinálni:
- tolatva lemászik egyedül az ágyról
- egész stabilan megáll és közben tapsol (de amint észreveszi, hogy nem támaszkodik, megijed és leguggol), mától pedig már egyet-egyet lép is
- pakol, szinte mindent, amit csak elér
- hengergőzik az ágyunkon a paplanban
- a játszótéren felszedegeti a kavicsokat (én meg figyelem, hogy ne egye meg)
- leveszi a fejéről a sapkát
- lapozgatja a könyveit
- nevet, ha tüsszentünk vagy köhögünk (ha valaki idegen csinálja, akkor megijed)
- ha anyahiánya van, odajön hozzám és szorosan átöleli a lábam, vagy bedugja a fejét a térdeim közé
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése