222. szín: Kisfiú

Tegnap voltunk a 18 hetes ultrahang vizsgálaton, ahol egyértelműen kiderült, hogy Eriknek kisöccse, nekünk pedig kisfiunk lesz. A súlya a becslés szerint kb. 24 dkg, a feje átmérője pedig 4 cm. Délután, amikor elolvastam részletesen a leletet, Erik kíváncsiskodott, így aztán elővettem egy kis "zsonglőr-labdát", aminek kb. ekkora az átmérője, és mondtam Eriknek is, hogy a kistesónak kb. ekkora most a feje. Furi volt ezzel a tudattal kézben tartani azt a kis labdát. Egyébként minden rendben van vele: kicsi szíve 140-nel ver, a vizsgálat első perceiben csuklott párat, egyébként ficánkolt sokat. Már nyeli és üríti a magzatvizet, és a kis kezével is mutatta, hogy "Minden oké, Anya!". Ma este Erik altatása közben azon gondolkoztam, hogy ha elképzelem őt, akkor valahogy mindig egy ugyanolyan kisbabát látok magam előtt, mint Erik volt. Pedig biztosan teljesen más lesz. :)
Még a vizsgálat előtt egyébként féltem kicsit tőle, mi lesz, ha azt mondják, kisfiú: vajon csalódott leszek? Ha igen, akkor ezt ő odabent mennyire fogja megérezni? Aggódtam kicsit emiatt. Iminek nem voltak ilyen gondolatai, ő valahogy kevésbé érezte fontosnak ezt a kérdést. Aztán amikor kijöttem a vizsgálatról, annyira boldog voltam, hogy Imi azt hitte, kislány. Amikor mondtam, hogy kisfiú, meg is lepődött. No nem azon, hogy kisfiú, hanem azon, hogy én ennyire boldog vagyok ettől.

Közben Erik is készül a kistesó fogadására. Néha ölelgeti, puszilgatja a hasam, mutogatja neki az autóit meg a vonatait, és úgy gondolja, hogy a köldökömön fog kibújni az öccse. Egyre nagyfiúsabb. Mondókázik, dumál és egyre többet kommunikál a kortársaival is. Sokszor meglep minket azzal, mekkora étvágya van és milyen szókinccsel rendelkezik. Elkezdett udvariaskodni is. Van, hogy már nem "akar", hanem "szeretne" és egyszer azzal is meglepett, hogy egy egyszerű "Nem" helyett azt mondta: "Köszönöm, nem kérek."

Ma Palya Bea Születésdala is eszembe jutott a bejegyzésről, amit ő tett közzé a Facebook-on:

"EMBERÁLLAT - Írám harmicz-hat esztendős fővel Buda-Pesten, Lili lányom érkezését várván

Emberállat

Emlős leszek, lányt nevelek
Négykézlábra ereszkedek
Nem törődöm a fájással
Csak születő kisbabámmal

Nőstény vagyok, megfoganok

Emberagyat kikapcsolok
Alávet a vadállatom
Gondolatom nekiadom

Elragadnak ízek-szagok,
Félek, hogy most ilyen vagyok
Ösztön vagyok, testem vagyok
Hasam, mellem dinnye-nagyok

Megszokom majd hormon-énem
Lassan anya lesz belőlem
Elcsitúl a felfordulás
Könnyű lesz az ön-megadás

S hogyha megjön
szeptemberben
a szaladós nyár utáni
színes ősz
Úgy leszek majd
én is, mint a
fa töviben
elidőző
vemhességén
elmerengő
szelid őz"