Már május vége van, de ebben a hónapban nem kényeztettünk el Benneteket a bejegyzésekkel és a képekkel. Most már késő van, így ma sem fogok túl sokat írni, de tegnap eldöntöttem, hogy mindenképpen leírom Nektek, hogy nagyon örülök, hogy anno, amikor Erik megszületett, vettünk egy hordozókendőt és megtanultuk, hogy kell használni. Csabi ugyanis tegnap nem volt túl jó passzban, náthás, köhög, és tüsszög még most is kicsit. Így aztán a napot gyakorlatilag ölben töltötte: hol a karomban cipeltem, hol a hátamon vagy a képen látható kölcsönzött karikás kendőben szundikált. Csak kendőben tudott aludni, mert ha letettem, a köhögés egyből rájött és vagy felébredt rá vagy elaludni sem tudott. Mára már sokkal jobban van, és biztos vagyok benne, hogy sokat segített az is, hogy folyamatosan testközelben tölthette a tegnapi napot.
Eriknek persze hiányoztam is emiatt, ma este így fogalmazta meg közelség iránti vágyát:
"Én csak megláttam a cicit és úgy gondoltam, hogy de jó ennek a Csabinak. Én is akarok szopizni!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése