187. szín: Ősök, hősök, márciusi ifjak

Ma a képen látható "márciusi ifjúval" nagy túrát tettünk ebben a szép tavaszi időben. Azt hiszem, kevesek mondhatják el magukról, hogy szinte minden párt rendezvény-helyszínén megfordultak. Hát, mi igen, bár azt nem mondhatjuk, hogy túl sokat hallottunk volna a beszédekből. Az autóval a Batthyány térnél álltunk meg, és gyalog mentünk át a pesti oldalra az Erzsébet-hídon. Először a Nemzeti Múzeumhoz mentünk, ahol az ünnepségnek már vége volt, így Erik meg tudta nézni a múzeum oszlopait és az Arany János szobrot is. Az előbbit megpróbálta átkarolni, utóbbit csak leste a talapzatról, akkor készült a kép.
Innen ebédelni indultunk, de ehhez elsétáltunk egészen az Oktogonig. Egy török étkezdében ettünk, Eriknek nagyon ízlett a zöldséges csirke, csak amikor véletlenül egy csípős falat került a szájába, mondta nekünk, hogy "Hűűű, hűűű". Ebéd után elsétáltunk a Kossuth térhez, de mielőtt megnéztük volna az ünneplő lengyel-magyar tömeget, tettünk egy kis kitérőt a Duna partra, mert Erik folyamatosan azt kántálta Imi hátán, hogy tejci-tejci-tejci! A parton persze elterelődött a figyelme, úgyhogy szopizás előtt Imi még csinált pár fotót. Az alsó lépcsőkön egyensúlyozott, "szabad" kezével pedig Eriket tartotta, hogy ne másszon bele a vízbe. Mindeközben én napoztam és modellt álltam. :) Mikor visszamentünk a térhez, Erik már elég fáradtnak tűnt, és mindenáron szét akart szerelni egy biciklit, úgyhogy elindultunk hazafelé. Az Erzsébet hídhoz épp az ottani rendezvény végére értünk, így könnyen átjutottunk Budára, bepattantunk az autóba és irány az Etele út. Erik gyorsan bevágta a szunyát, mi felpolcoltuk a lábunkat és ittunk egy kávét.