193. szín: Értelem és érzelem

Nem a Dashwood lányokról szeretnék most írni Nektek. Erik az elmúlt hetekben nagyon sokat fejlődött, és erről jutott eszembe ennek a filmnek a címe. Számomra a legkedvesebb történet az utóbbi időszakból az, hogy elkezdte mondogatni - csak néha, ha "olyan" hangulatban van - hogy szeret. Például valamelyik délelőtt épp a pelusát cseréltem, fölé hajoltam, ő pedig azt mondta: "Sze!". Aztán magához húzott, átkarolta a nyakam és egy-két percig így ölelgetett. Azt hiszem, ez egy olyan sztori lesz, amit majd az unokáimnak is mesélgetni fogok. :)
A másik történet, ami eszembe jutott, az az, hogy megtanulta a nevünket, és néha Zsuzsinak és Iminek szólít minket. Azért persze ha baj van, akkor marad az Apaapaapaapaaaaaa! vagy Anyaanyannnnnyaaaaaa! :)