2011. március 27., vasárnap

116. szín: Geréb Ágnes

Én nem ismerem Geréb Ágnest, de bízom benne és bízom azokban akik ismerik és nem bízom azokban akik elítélték. Örülök, hogy vannak változások a születés körül, de nagyon szomorú, hogy börtönbe kell mennie, hogy végre odafigyeljenek a szülés/születés fontosságára. Bár lehet, hogy még ez is kevés. Egy hete ítélték el, és egy napig volt hír! Ellentétben sok más "fontos" hírrel. Másnap ezt olvastam a könyvemben (Büky Dorottya-Feldmár András: A barna tehén fia).

Fontos feladata éppen a pszichológiának volna Magyarországon. Meg kell fogalmazni és érvényesíteni a prenatális és perinatális pszichológia korszerű alapvetéseit, közkincsé kell tenni az ezzel kapcsolatos tudást.
Nem is teljesen veszélytelen ez a feladat, hiszen e pillanatban is büntetőeljárások sorozata van folyamatban Geréb Ágnes bába ellen, aki semmi egyebet nem mond, csak azt, hogy a nő kompetens, a magzat kompetens, a szülés nem orvosi kérdés. Geréb Ágnesnek igaza van. A szülés és a születés nem betegség, az élet egyik legfontosabb, legszemélyesebb, természetes eseménye, és amennyire csak lehet, a baba és a mama veszélyeztetése nélkül, ki kell hagyni belőle a műszereket, orvosokat, kórházakat. A haladás, a tudományos progresszió ebben az ügyben nem az, hogy Geréb Ágnest lecsukják, és az anyákat megfélemlítik. A haladás az lesz, ha (ahogyan Európában szinte mindenhol) biztosítja az egészségügy a szülő nő lakása vagy a szülőotthon előtt a speciálisan felszerelt mentőautót, hogy ha komplikáció merül fel, és a szülés valóban orvosi kérdéssé válik ( természetes szüléseknél egyébként jóval ritkábban, mint mesterséges, kórházi körülmények között, oxitocin adása és epidurálás stb. közben), azonnal be lehessen avatkozni. De a lényeg az, hogy amikor nincsen komplikáció, akkor feleslegesen ne avatkozzon be senki, mert az trauma az anyának is, gyereknek is. A pszichológusoknak a saját tudásuk iránti tiszteletből, szakmai-etikai kötelességből kellene fellépniük és kiállniuk Geréb Ágnes mellett ebben a kérdésben. De fel kellene lépniük a nőknek is egymás iránti szolidaritásból, és azért, mert nem normális, hogy a 21. században Magyarországon a nők természetes (ha úgy akarják otthon) szüléshez való jogát ilyen módon próbálja megkérdőjelezni bárki, egy olyan tudományos gyakorlat jegyében, amelyet időközben maga a tudomány felülírt. Itt volna az ideje, hogy kidugja a fejét a magyar feminizmus az egyetemi könyvtárakból, és körül kéne nézni, mit lehet tenni. Ha a pszichológusok és a feministák hallatnák a hangjukat az otthon szülés kérdésében, akkor talán a média is felébredne az önkéntes agyhalálból.
Az nem létezik, hogy Magyarországon Geréb Ágnes az egyetlen bátor ember.

Ja és örülök, hogy van egy gyerekem, aki a lehetőségekhez képest természetesen születhetett meg, mert bíztunk benne!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése