Feleség - és ezzel együtt meny és most már háromszoros sógornő - lett belőlem. :) Tegnap délután fél 4-kor a Ferencvárosi (!) Önkormányzat anyakönyvvezetője kérdésére igennel válaszoltunk mindketten. :) Én nagyon izgultam, reggel majdnem el is ájultam, nem gondoltam volna, hogy ennyire ideges leszek. A ceremóniából sem emlékszem sok konkrétumra, inkább csak arra, hogy végig hallottam a szívverésem. Szóval így utólag örülök, hogy nem most szerveztük meg a nagy lagzis-mulatós esküvőt, hanem csak szűk családi körben voltunk - a picinek odabent szerintem így is elég megterhelő volt az én izgulásom. A hivatal után egy közeli étterembe vettük az irányt, itt már sikerült ellazulnom, megnyugodnom. Jó volt együtt lenni a két családdal.
Az jutott ma eszembe, hogy korábban úgy gondoltam, az esküvő után egy kapcsolat valahogy biztonságosabb, nyugodtabb lesz. Aztán rájöttem, hogy Imivel eddig is biztonságban éreztem magam. És ez jó. :)
A rajzot, amit itt láthattok, Lilla, kicsi unokahúgom rajzolta nekünk az esküvőnkre. Lilla bátyja, Bálint pillangót hajtogatott, én nagyon meghatódtam ezektől az ajándékoktól. Remélem, Nektek is tetszik a rajz (Imit és engem, apukámat és persze Lillát ábrázolja)!
Az jutott ma eszembe, hogy korábban úgy gondoltam, az esküvő után egy kapcsolat valahogy biztonságosabb, nyugodtabb lesz. Aztán rájöttem, hogy Imivel eddig is biztonságban éreztem magam. És ez jó. :)
A rajzot, amit itt láthattok, Lilla, kicsi unokahúgom rajzolta nekünk az esküvőnkre. Lilla bátyja, Bálint pillangót hajtogatott, én nagyon meghatódtam ezektől az ajándékoktól. Remélem, Nektek is tetszik a rajz (Imit és engem, apukámat és persze Lillát ábrázolja)!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése